Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schleininger Tamás: A solti járásban letelepedett cigány családok összeírásai Mária Terézia korában
Akárcsak a pilisi járásban, itt is megállapítható, hogy a cigány népesség zöme fiatal volt. A férfiak és a nők megoszlása kor szerint: 1/8 éves fiú 2: lány 0 1/4 éves fiúi: lány 2 1/2 éves fiú 3: leány 1 1-10 év közötti fiúk 140: leányok 98 10-20 éves fiúk 52: lányok 54 20-30 között férfiak 37: nők 48 30-40-es férfiak 36-an, nők 28-on voltak 40-50 közötti férfiak száma 12, a nőké 14 50-60 éves férfiak 16 és nők 13 60-70 évesek férfiak: 3 nők 3 70-80 évesek férfiak 2 nők 1 80 felett 1 férfi van, aki elérte a 100 éves korhatárt. A családon belüli korosztályi összetétel: 3 korosztályos (nagyszülők, szülők, unokák) család Kalocsán fordul elő, mégpedig a Kolompár Mihály háza táján., ahol a két nagyszülőn kívül egy fiúk, egy menyük és hat unokájuk alkotják a családot. 2 generációs család (szülők + gyermekek) a „zöm”, ezért csak a statisztikai adatot közöljük, ők 92 + özvegye és gyermekek 11 = 103-an voltak. 1 generációs család (férj + feleség) 17 volt. Egyedül élt (özvegy, vagy árva) 5 ember. A legidősebb házaspár a dömsödi Koré házaspár, ahol a félj, János kereken 100 éves, felesége pedig, Rácz Ilona 80. Legfiatalabb az istvánmegyei Zsiga Mihály (17) és Vígh Ilona (14) házaspár. Legnagyobb korkülönbség (42 év) Foktőn, Baranyi László és felesége, Farkas Zsuzsanna házaspár esetében volt; a férfi 80, a nő 38 éves volt. A vallási megoszlás, akárcsak Pilisben, egyértelmű: 111 család és egyedül álló vallotta magát római katolikusnak; 11 család görög katolikusnak; 4 család pedig kálvinistának. A foglalkozás szerinti megoszlás: Kovácsnak vallotta magát 56 családfenntartó. A keceli Bottyán Jánosról azt jegyezték fel, hogy mezei munkás! Szakmunkások, zenészek: hegedűsök 32-en voltak; teknő váj ónak 6 ember vallotta magát; üstkészítők 18 mester volt; szitakészítő 1 „szakmunkás” volt; lakatos 3 volt; aranyművesség „nemes mesterségével” egy valaki foglakozott. Összefoglalásként az 1768-as Solt járási összeírás hasonló jegyeket mutat a pilisihez, amennyiben itt is a fiatal generációk dominálnak. A letelepedettek konszolidált életmódot vittek, a regisztráltak mindegyike rendelkezett munkával, mindegyik család vallásos volt, tehát „méltókká váltak” az adóztatásra és remélhetőleg a törvénnyel sem gyűlik meg a bajuk. (Amit ki kellet mutatni, az kimutattatott...). Sajnálatos módon itt sem esik szó - legalább egy lábjegyzet erejéig, vagy záró passzusként - a cigányság egy 75
