Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Pénovác Antal: Eklézsiakövetés és egyéb büntetések Ómorovicán a XIX. század első felében
A két Beke testvérek is meg intetvén hogy soha többé Simon János feleségét törvénytelen tettre kisérteni nem fogják, - midőn ezek is ajánlást tettek eddig gyakorlott bűneiknek elhagyására, - mind a két fél önként ajánlotta magát hogy készek Isten előtt bűneikről vallást tenni, és Ekklésiát követni, tsak hogy az hívek társaságába ez után mint az Isten Ekklésiájának, - edgy darabig tévejgett ugyan, - de már most meg tért tagjainak esmertessenek. - Mellyel buzgoan végre vivén mind két felek békességbe el botsáttattak. ” A testvérek egyikét, Istvánt fél évvel később 1836. június 6-án ismét bevádolták. „De mivel itt az egész dolog tsupa gyanuságon épül, - emmellett ez előtt 5 Esztendővel történt ammiolta Beke István, Simonnéval elkövetett nős paráznaságáért önként Ekklésiát követett és az ólta semmi panasz ellene nem tétetett is így büntetésre méltónak nem Ítéltethetett. ” A június 6-i ülésen tárgyalták egyébként Jeges Péter feleségének Lengyel Katinak az esetét is: „Jeges Péter felesége Lengyel Kati nyilvánságos nős paráznaságba találtatván tulajdon férje által, akiis őtet éppen az elkövetett bűnön maga szeméjesen rajta kapta, és azon Patséri születésű embert a kivel vétkezett mégis késelte, felesége addig elszaladván míg ezen boszszúját állotta, - ezen kívül még ezen eset utánis tapasztalván feleségét ezen rósz Emberrel edgyütt tivornyázni, - ennél fogva feleségét is meg kínozván magátol elűzte azzal a maga kinyilatkoztatással, hogy többé feleségével soha mint hitetlen és nyilvánságos nős paráznaságot elkövetett szeméjjel nem lakik sőt maga elöttis meg nem szenvedi. -Midőn Jeges Péterné elő hivatott, és elkövetett nős paráznaságárol mellyet férje állít megkérdeztetett volna magais a Menyetske, nem hogy tagadta volna sőt inkább egyenesen meg vallotta, hogy úgy van, - ezt ő magais sem Isten sem Emberek előtt nem tagadhattya ’s nemis tagadja. Mely elkövetett bűnének meg esmérése után, magát minden jóra ajánlván, tsak férje mostani elkövetett gonoszságáért engedjen meg, ezután megkettöztetett igyekezettel igyekszik férjének kedvébe járni és magát úgy viselni hogy soha férjének még gyanúja se lehessen rósz élete felöl. De Jeges Péter azzal ála elő hogy felesége már több izbe tett ijjen ajánlást, de semmi jelét maga meg jóbbitásának nem tapasztalván sőt, Latorjával Patséri születésű Fehér Adám szivatzi Dudással már annyira elmerült a Fajtalanságba, hogy nevezett Fehér Adámmal mihejt férje a Háztol ki lépett mindjárt öszve került, és többször ki tett Jeges Péternek fárattsággal keresett vagyonkáját, ezen Lator társával edgyütt pazérolták el. - Sőt midőn férje az elkövetett gonosz tettért meg kínozta volna, Lengyel Katalin felesége azt felelte néki, : hogy ha a mostani verésre jobb nem leszek, - soha se leszek jo. -, - emmellett férje midőn több izbe kérte szép szovalis hogy ne kalandozzon, - házát ne hagyogassa, - amit keresett betsüllye meg erreis azt felelte: fene egye meg a Házát nem őrizem én. — De Jeges Péter engedvén a sok szép kérésnek és Jó intésnek, s meg gondolván mind maga mind felesége jövendőbeli boldogtalan sorsát feleségét magához vette olly feltétel alatt ha magát meg jobbittya és eddig elkövetett gonosz életét jóval váltya fel, - emmellett mivel felesége nyilvános hitetlenséget követet el férje eránt, tehát Jeges Péter aztis kívánta hogy felesége testi büntetésselis meg fenyittessék és mint közönséges botránkozást okozott személy poenitentziát tartván Ekklésiát kövessen mellyre magát önként ajánlotta Lengyel Katalin -se szerént mint öszsze békéit felek edgymásnak meg engedvén elbotsáttattak. ” Úgy hiszem, az idézett esetek jól megvilágítják, hogy a jelzett időszakban Morovicán már egyetlen egyszer sem az egyháztanács döntése alapján került sor eklézsia44
