Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Mészáros Ágnes: Kecskeméti cigány gyógyítók
MÉSZÁROS ÁGNES KECSKEMÉTI CIGÁNY GYÓGYÍTÓK A kecskeméti cigányok több mint 400 éve telepedtek le a városban. 1599-ből való a legrégebbi adat a cigányok foglalkozásáról és varázslatokban való jártasságáról. Homyik János főjegyző egy Miklós nevű cigányról másolta ki az egykori jegyzőkönyvből, hogy a cigányok mint csalók, varázslók és lócsiszárok 1 ismeretesek. 100 évvel későbbről, egy 1691 és 1696 között zajló kecskeméti boszorkányperből1 2 való a következő adat, mely szerint az egyik kecskeméti boszorkányper vádlottja Czigány János nénje volt, aki jósláson kívül értett a gyógyításhoz is: kenő orvosságot adott az elszáradó tehén gazdájának, és felajánlotta az új házas Domonkos Gergelynek: hogy ha azt akarod, hogy fiú magzatod lenne most tehetnék én róla!3 Gyűjtésem ez év júniusában végeztem a régi cigányvárosból a közeli Kórház, Zsinór, Zöldfa, Dankó Pista utcába és a Szelei faluba költözött magyar-cigány és oláhcigány lakosok között. Igyekeztem a többnyire 60-70 éves adatközlők legrégebbi emlékeire rákérdezni, azokra az időkre, amikor még a kecskeméti cigányság zöme a 19. század elején létrejött cigányvárosban élt. Ez az emlékezetük által megragadható legrégebbi idő a 20. század közepe, az 1950-es évek ideje, ami azonban nem jelenti azt, hogy a régebbi gyógyító technikák nem maradtak fenn ezekben a hagyományos eljárásokban. A cigány családokban is a család legidősebb asszonya vagy a gyógyításhoz legjobb érzékkel rendelkező nőrokon szokott őrködni a családtagok egészsége fölött: A születéstől a möghalásig ők a gondozók, az ápolók, mindön bajra találnak orvosságot. A nagyanyák megtanították lányaikat a főbb gyógyító eljárásokra, a varázslásos, mágikus titkokat azonban a cigány közösség legidősebb asszonyai őrizték, s csak halálukkor adták át tudásukat az arra érdemesnek tartott személynek. Nem véletlen, hogy a kecskeméti cigányok legrégebbi gyógyítására vonatkozó adat egy boszorkányper lapjairól került elő, hiszen a cigány gyógyítók egyik típusába a bűbájosnak, boszorkánynak is nevezett asszonyok tartoztak. Ők voltak a specialistái a rontásoknak és a rontások megszüntetésének, a feketemágiának és a mágikus gyógyításoknak, valamint a szellemekkel történő különböző rontáselhárító eljárásoknak. Az utóbbi időben a népi gyógyítás sámánisztikus eredetű motívumai, a mágia és a szellemekkel létesített kapcsolatok tettenérése került érdeklődésem homlokterébe.4 A kecskeméti bűbájossághoz értő cigány gyógyítók tevékenysége kapcsán mind a két klasszikus mágiatípus, a hasonlósági és az átviteli mágia formáira sikerült értékes adatokat gyűjtenem, valamint a halottakkal és más szellemlényekkel folytatott kommunikációra, gyógyításba való bevonásukra is találtam példákat. Mindezen elemek gyógyító funkcióit időnként megerősítették a keresztény hit elemeivel: imákkal, szentek segítségül hívásával, szent helyek erejének felhasználásával, szentelmények alkalmazásával. 1 BKMÖL. XIV. 66. Homyik János főjegyző hátrahagyott iratai. 1599. 393. Idézi: IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1993. 9. és SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 1997. 113. 2 SCHRAM Ferenc 1983. 458^t59. 3 SCHRAM Ferenc 1983. 459. 4 ELIADE Mircea 2002. 88-93. 237
