Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Zorn Antal: Névmagyarosítás Baján és néhány környező településen a XIX-XX. században
ZORN ANTAL NÉVMAGYAROSÍTÁS BAJÁN ÉS NÉHÁNY KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEN A XIX-XX. SZÁZADBAN BEVEZETŐ Dolgozatommal tisztelegni szeretnék néhai dr. Kőhegyi Mihály múzeumigazgató, Katymár szülötte emléke előtt. Teszem ezt azért, sok más téma mellett a névmagyarosítás kérdésével is foglalkozott Baja, Csávoly és Madaras tekintetében. Ezirányú további kutatásait sajnos korai halála nem tette lehetővé. Úgy gondolom, kutatási területét - bár szerényebb felkészültséggel - tovább vizsgálom. Ennek eredményeként adom közre több településre vonatkozó kutatásom eredményét. Tanulmányomban Baja, Bácsalmás, Csávoly, Gara, Madaras, Katymár, Nemesnádudvar és Vaskút névmagyarosításait, de még inkább az odavezető okokat elemzem a címben megjelölt időszakban. NÉHÁNY FOGALOM-MEGHATÁROZÁSA A névmagyarosítás szó etimológiailag egyszerűen meghatározható. De a névmagyarosítás, mint emberi cselekvés, döntés egy összetett (tudati, etikai, szociológiai) folyamat eredménye, amelynek megértéséhez néhány fogalom meghatározása nélkülözhetetlen. Nézzük sorjában! Névváltoztatás: valamely tulajdonnév, különösen családnév hivatalos engedéllyel történő megváltoztatása.1 Gyakorlata egyidős a névhasználattal. Az életkörülmények, a politikai változások, a szűkebb közösség véleménye sokszor névváltoztatásra kényszerítette az embereket. A névváltoztatást a politikai hatalom - érdekeinek megfelelően - hol szorgalmazta, hol nehezítette. I. Ferenc 1814-es rendelete például helyhatósági engedélyhez köti, s csak különös indoklással hagyja jóvá az új neveket. II. József viszont 1787-ben kötelezi a birodalomban élő zsidókat német hangzású név viseletére. A névváltozás tömegessé válása mögött azonban mindig társadalmi és politikai okokat kell keresni, mert a névváltozás politikai állásfoglalást is tükröz a személyes érzelmek és érdekek mellett. A névmagyarosítás: idegen hangzású családnév hivatalos engedéllyel magyarra való változtatása.1 2 Megértéséhez az önkéntes vagy kényszerű névváltoztatásra kell rámutatnunk. Az önkéntes névmagyarosítás okai lehetnek: idegen hangzás (pl. Steiner, Koch), nehéz kiejtés (Gagyugya), szokatlan jelentés (Patkány, Paprika János). A névmagyarosítás nagy többségben - mint látni fogjuk - kényszer (bár ennek is több fokozata van) hatása alatt történt. A téma kutatói a névmagyarosítást az asszimiláció egyik eszközének is tartják. 1 JUHÁSZ József- SZŐKE István - O. NAGY Gábor - KOVALOVSZKY Miklós (szerk.) 1987. 1004. 2 JUHÁSZ József- SZŐKE István - O. NAGY Gábor - KOVALOVSZKY Miklós (szerk.) 1987. 1004. 207
