Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)

Pastyik László: A zsablyai magyar nazarénusok eltűnése

Katolikusok tollából a XX. században néhány ún. szektaellenes röpirat született. Ezek közül Nyisztor Zoltáné a legszínvonalasabb.5 Ezt szerb nyelvre is lefordították és kihangsúlyozták, hogy az ortodox egyház szempontjait is érvényre juttatták.6

A nazarénizmusról szóló szerb tudományos és szépirodalom termékei alig ismeretesek a magyar kutatók körében.

Vladimir Dimitrijevié a nazarénizmust, annak történetét és lényegét próbálta megragadni monografikus tanulmányában. Értékszempontjait az ortodox egyház tanításából meríti, s ebből adódóan élesen bírálja a szerbek körében elharapozódott reformista vallási törekvést.7 Jovan Maksimovié Jovan Jovanovié Zmaj költő nazarénizmusát tárgyalja, ő említi azt az irodalomtörténeti tényt, hogy Zmaj a nazarénus énekeskönyvet szerb nyelvre fordította.8 Djoko Slijepéevié egyháztörténész az új hit szerbiai elterjedését tárgyalja a kezdetektől 1914-ig,9 Mile Imerovski baptista teológus pedig a Zürichben megvédett diplomamunkájában a dél-magyarországi (vajdasági) és határőrvidéki elterjedését dolgozta fel.10

A nazarénizmus tanításait az Osztrák Birodalomban hatósági rendszabályokkal próbálták megszüntetni, ezért a bécsi vallás- és közoktatásügyi minisztérium már 1851- ben megtorló intézkedéseket taglaló rendeletet bocsájtott ki. A mozgalom ugyanis a 48- as események lezajlása után - mivel gyökeresen megváltoztak a társadalmi körülmények - lett tömeges, és mind a polgári, mind a katonai igazgatás számára kellemetlen.

A „Krisztus követői” szekta gyarapodását a Délvidéken az 1860-as évek aszályai is serkentették. Az emberek Isten felé fordultak, bajaikra ott kerestek medoldást. Jókai Mór az ezekben az években tapasztalható társadalmi mozgásokat a Szerelem bolondjai c. regényének A nazarénus c. fejezetében dolgozta fel."

A Csajkás első, azaz titeli járásában a nazarénusok száma az 1870-es években községenként a következőket mutatja: Káty 81, Lók 27, Mosorin 155, Vilová 20. A Csajkás második, vagyis zsablyai járásában, Goszpodincében 27.12

Zsablya községben ezekben az években még nem regisztrálták a hívőket. A szóbeli adatok arra utalnak, hogy a községbe a közeli Tisza-menti településekről, Óbecséről, Földvárról, de a távolabbi Ómoravicáról és a torontáli Ittabéről szivárogtak be a nazarénusok. Többségükben iparosok voltak. Gazdasági függetlenségük tette lehetővé számukra, hogy megragadjanak a szerb társadalmi környezetben. Persze erkölcsi elveik és munkamoráljuk is segtette őket ebben a letelepedésben.

A Zsablyán született és szétszóródott magyarok lélekszáma ma alig százra tehető. A szórványon belüli vallási kisebbség száma pedig nulla. A nazarénusoknak csak ez emléke él a leszármazottak tudatában. 2005. tavaszán három adatközlővel beszélgettem.13 Időszűkében csak néhány mozzanatot tudtam rögzíteni.

Elsősorban az foglalkoztatott, hogy ki volt Pintér Antal a zsablyai magyar nazarénusok szolgája. Őrá Matuska Márton kéziratának recenzálásakor figyeltem fel, s döbbentem rá arra, hogy nemcsak katolikus és református papok voltak az áldozatai a

s NYISZTOR Zoltán 1927.

6 NJISTOR, Zoltán 1940.

7 DIM1TR1JEVIČ, Vladimir 1894.

8 MAKSIMOVIČ, Jovan 1911.

9 SL1JEPČEVIČ, Doko 1943.

10 IMEROVSKI, Mile 1986.

11 JÓKAI Mór 1963. 276-293.

12 FRIDRIK Tamás 1878.

13 Bakos Pál (1932), Bácspalánka; Gál Gyula (1934), Zsablya; Bojtos István Béláné Pásztor Zsuzsanna ( 1934), Bácsfeketehegy.

202