Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schőn Mária: A germán istenvilág nyomai a hajósi svág folklórban
tovább szoptattak, és legalább egy tehén minden házban volt. Ősibb változatában az ilyen szent fa az egyén, a család vagy egy nagyobb közösség védőfájának szerepét töltötte be. Smalandban szinte minden ház udvarán állt védelmező faként egy hárs, kőris vagy szil. Svédországban a szülőasszonyok átfogták a bodzafát, hogy könnyű szülésük legyen. Herrmann a védőfáról beszélve még egy gondolattal továbbmegy: „Az embert védő fa a világfa eredeti és egyszerű ősképe.”38 Mint említettük, Holle anyó neve nem fordul elő a hajósi néphitben. De a mesekönyvek révén tudja minden hajósi gyermek is, hogy amikor havazik, akkor Holle anyó rázza ki a dunyhákat és párnákat. Holle anyó és téli hóajándéka a Grimm-mesék révén vált ismertté. Hajóson ma már a havazással kapcsolatban kizárólag a keresztény mitológia alakjai élnek az emberek tudatában. De tudnunk kell, hogy akár női, akár férfi szentről van szó, cselekedetük mind a germán Holle anyóval áll kapcsolatban. A hó alakban érkező, de elolvadó cukorkát Hajóson például a Jézuska hinti szét a földön. Jetz schickt is s Hearrgidli en waißa Zuckr. Nálunk a dunyhát a Jézuska vagy az angyalkák rázzák ki. Jetz tuât s Hearrgidli sei Zuadecki ausschittla, d Feadra fliagid rans. Vagy: D Engala schittlid jetz iahri garni Bettr aus. Mondják úgy is, hogy kiszakad az Isten tollaszsákja, vagyis a havat hozó nagy felhő: Em Hearrgid sein Feadrsack ischt aufgrissa. Akár Szent Péter is fölvághatja ezt a tollaszsákot: Jete hat dr Petr wiedr dr Sack aufgschnitta, jetz kammid d Feadra raus. Azonban összehasonlíthatatlanul a leggyakrabban mégis az Istenanyáról beszélnek. Az Istenanya ágyneműjét mossa, és amikor kifordítja a huzatot, akkor kirázza a pihéket, amelyek hópelyhek formájában érnek a földre: D Muattrgottis tuât s Bettzuig wäscha, annach hat sie iahra Ziach gleatts gmacht, and iahra Zuadecki ausgsteibt. Az Istenanya a Szűzanya. Különös módon valaki az Istenanya édesanyját, tehát Szent Annát is megemlítette ugyanilyen tevékenységében: D Muattrgottis odr dr Muattrgottis iahra Muattr tuât s Bettzuig aussteiba, ausschittla. A különböző források a Holle anyóval kapcsolatos gyermekjátékokban emlegetik a Frau Rose vagy a Mutter Rose, tehát a Rose asszony vagy Rose mama elnevezéseket is, amely nevet viszont Hajóson széltében-hosszában használnak Frau Rosi alakban, egyrészt a kényelmes, másrészt az öntelt nők csúfolására: Nézd már a Róza anyót, még köszönni se hajlandó! Guck mai dia Frau Rosi, dia kan itt amal griaßa! De elég volt megpillantani a rokkáján fonogató asszonyt, és máris ő lett a Frau Rosi. Mert a fonóasszonyok Holle anyó ellenőrzése alatt állnak, akiket szorgalmukért jutalmaz, a fonásban tanúsított lustaságukért pedig megbüntet: Erre állt rá a szánk. Ha valaki font kinn az utcán, máris rámondták: Na, a Róza anyó már megint fonogat az árnyékban. Des haud scha d Leut em Maul denná: 'Flenn ueina gspanna hat duß em Giebl da, nach hat ’s ghaeißa: Na, d Frau Rosl hockid scha wiedr da em Schatta die spenna. A Holle anyó ugyanígy ül és fon a fa alatt. - Sokat emlegették a fonóban, ahol fonni, kötni jöttek össze a nagylányok és asszonyok, a boszorkányt is. Láttuk fentebb, hogy Holle boszorkányként is fölléphetett. Ilyen alakban látogatta a fonókat, hogy összekuszálja a lusták fonalát. Ilyenkor szakadt a szál, és nem találták a fonal végét. D Leüt haud Ángschta ghätt, 's kämmt a Hex rei, tuât ihni älts ziemawickla. Wemma so faul ischt, wemma nach spennt, nach tuât des dits vaklotza. Dr Rick ischt agrissa, s Trum hat ma itt gfanda. Des ischt nu en dr Kanklstuba gsei. - Találkoztak a hajósiak a Holle egyik torzalakjával, a vascsöcsű boszorkánnyal39 is: Azt mondta a testvérem, hogy mikor gyermekágyban feküdt, oda38 HERMANN 2004. 337. Der menschliche Schutzbaum ist also das ursprüngliche und einfache Urbild des Weltbaumes. 39 HOFFMANN - KRAYER - BARCHTOLD - STÄUBLI 1937-1942. IX. 1482. Als Hexe [...] tritt Holle auf. [...] Sie taucht, auf [...] mit eiserner Zitze oder eiserner Nase. 131