Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)

Schőn Mária: A germán istenvilág nyomai a hajósi svág folklórban

ment hozzá a vascsöcsü boszorkány. A sógora volt. Mei Schweschtr hat gseit, wel sie ischt Kendbettri gsei, nach ischt a Hex kamma mit die aisini Titla. Iahran Schogr isch gsei.

Róza anyó neve előfordul egy sok variációt felmutató gyermekjátékban meg egy hintáztató dalocskában is. A hintáztató dalocska így hangzik:

Trallallalla

da Katzawald na,

doit ischt a schias Gras.

Wear hockid doit denná?

D Frau Rosi tuât spenna. (B.I.)

(Trallallalla a Macskapagonyba, mi szép fű nő abba! Benne ki kuporog? Róza anyó fonogat.)

A macskára ill. a Macskaerdőre való utalás úgy kerülhetett be a mondókába Róza anyó mellé, hogy Freyja kedvenc állata és attribútuma a macska. Kocsija elé három macska van befogva. „Macskagazdának is nevezik, aki Balder holttestének elégetésére macskák által húzott kocsin megy el.”40

Hogy eredetileg az éjasszony és a Róza anyó személye egy és ugyanaz, az nem ismeretes Hajóson. Az emberek körében ez két különböző hiedelemlény.

A gyermekjátékban is csúfolásképpen hangzik a neve, Róza nyanyaként. (Bár mindmáig megvan a nyelvjárásban a Frau eredeti ’úrinő’, ’úrnő’ jelentése.) Az istennő kicsúfolása nyilván már olyan időket idéz, amikor a kereszténység letaszította trónjukról a hajdani tiszteletreméltó pogány isteneket, és az emberekkel egy sorba helyezve fricskázni merte őket. A játék hosszabb-rövidebb formában általánosan ismert a faluban.41 A játék lényege, hogy a lánykák leülnek a földre sorban egymás mögé, egymás ölébe. Egy velük szemben álló játékos mindegyiküket végigkérdezi, hol van a Róza anyó: Mo ischt d Frau Rosi? A válasz mindig: Mögöttem. Hendr miar. Csak a sor végén ülő mondja azt: Én vagyok az. I bin 's. A folytatás többféle lehet. Az egyik változatban például a kérdező és Róza anyó párbeszéde folyik.

Frau Rosi:

Spieler:

Frau Rosi:

Spieler:

Frau Rosi:

Spieler:

Alle:

I bin ’s. Wa witt denn?

Du sollischt miar a Geckili gia. Hascht geschtr ueis futt.

’s ischt en Branna na gfalla. Hättisch gschlachted.

I han kuei Meassrli ghätt.

Fällt a Meassrli van oba ra and schnaidt em Geckili s Hälsli ra.

(Róza anyó:

Játékos:

Roza anyó:

Játékos:

Roza anyó:

Játékos:

Mind:

Én vagyok az. Mit akarsz? Adj nekem egy kiskakast! Vittél egyet tegnap.

Az kútba esett.

Vágtad volna le.

Nem volt hozzá késem. Odaföntről kés esik le, kakaskának nyakát szeli.)

A kiskakas nyilvánvalóan áldozati állatra utal. Svábföldön is széles körben ismert volt a ’kakasverés’ (Hahnenschlagen) szokása, mely a kakas agyonverésével végződött.42 Hajóson erről már nincs emlék. Az utolsó két sorban néha néven nevezik Róza anyót:

40 AMSTADT 1991. 45. Sie [Frigg-Freyja] wird auch als Katzenbesitzerin bezeichnet, und zu Balders Leichenbrand fahrt sie auf einem Wagen, der von Katzen gezogen wird.

41 HORAK 1984. 115-119. A szerzőpáros néhány magyarországi Roza anyó-játék leírását adja.

42 WUTTKE 1970. 291. Der Hahn wird [...] an einen Pfahl gebunden (Schwaben, Hessen) u. dann wird von den Anwesenden mit verbundenen Augen nach ihm mit Knütteln oder Dreschflegeln geschlagen, meist wird er totgeschlagen...

132