Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

VI. AZ EGYHÁZI ÉV ÜNNEPEI, AZ ESZTENDŐ JELES NAPJAI

Zöld farsang A húsvéttól adventig terjedő hosszú időszakot ződ farsangnak nevezték. 273 Varságon a XX. század végére fölöttébb elhalványodott a zöld farsang kifejezés is­merete. Idős varságiak azonban mondogatták, mintegy vigasztalásul annak a lány­nak, aki nem kelt el a téli „fehér farsang" idején: „A farsangon nem vala lakodalom, de lesz a ződ farsangon. Jó hosszú ". Keresztjáró napok Az áldozócsütörtök előtti három napot az egyház keresztjáró napok névvel illeti. Varságon élt a név, de a XX. század végére tartalom alig maradt mögötte. Nem volt felelhető annak emléke, hogy keresztjáró napokon a határbeli keresztekhez vonultak volna körmenettel. Ezt megtették három kereszt esetében a húsvéti határ­kerüléskor. A XX. század végén halvány emléknyomok azt sejtették, hogy a régi varságiak az áldozócsütörtök előtti keresztjáró napokon egyénenként a napfölkölte felé folyó csorgökai keresték föl, amelyek előtt imádkoztak és amelyek vízéből vit­tek haza ónöntéshez. (Vö.: a Csodákkal felruházott források c. alfejezettel.) Aldozószereda Az áldozócsütörtök előtti szerdát a varságiak és oroszhegyi elődeik valaha bizonyára aldozószereda néven emlegették. A név használata a XX. század végére visszaszorult, elhalványult. Az idősebb varságiak is rendszeresen keverik az aldozó­szereda kifejezést az Űrnapja előtti úrszeredája kifejezéssel, mivel mindkét szerda egy csütörtökre eső nagy ünnep vigíliája. Az úrszeredája név elevenebben él a var­sági szóhasználatban, mint az aldozószereda. Ezért a kutatóban fölmerül a gyanú, hogy némely cselekedetek, pl. a nyúládi gyógyító víz hajnali merítése, amelyet a varságiak úrszerdájához is kötnek, a régiségben talán a hajdani nyúládi áldozó­csütörtöki búcsújárás megelőző napjához, áldozószeredához kötődtek. Tanulságos, hogy e sorok írója az 1990-es években Varságon olyan adatköz­lőkkel találkozott, akik a nyúládi csodás víz gyógyító erejét, áldozócsütörtök mellett, úrszerdájával hozták összefüggésbe. 274 Ugyanezt tette az udvarhelyszéki táj szü­lötte, Orbán Balázs is 1868-ban. 275 Ezek után 2001-ben egy kiváló emlékező tehetségű, autentikusnak tűnő, 1928­as születésű varsági, (forrásközi) férfi, aki kivételesen első szóra, spontán módon megtudta különböztetni áldozószeredát úr szer edáj ától, hosszasan mesélt arról, hogy miként gyógyultak meg leánykái attól a víztől, amelyet a nyúládi forrásból merített áldozószeredán hajnalban, napfölkölte előtt. (Vö.: az áldozócsütörtök, úrszeredája címek alatt írottakkal.) Vö.: LÁSZLÓ Elek 1896. 387. - SZT. III. 712. - BARABÁS László 1998. 81. Vö.: BÁRTH János 1996. 79-81. ORBÁN Balázs 1868-1873. 1. 104.

Next

/
Oldalképek
Tartalom