Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

II. EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG A VARSÁGI HEGYI TANYÁK TÁRSADALMÁBAN

A XX. század közepétől valamilyen formában az egész varsági tanyai népes­séget érintették a kultúrházban rendezett bálák. A fiatalság elsősorban a sátoros ün­nepek másodnapjain és farsang vasárnapján szórakozhatott a kultúrház falai között. Különös színfoltot jelentett a kevésbé fiatal varságiak életében a fentebb említett kosaras bál, valamint a farsangi szürkék bálja, vagy a kopac bál. Egy-egy tanyás terület egymás közelében, de mégis szétszórtan élő lakóinak jó találkozási alkalma volt a Rózsafüzér Társulat havonta tartott vasárnap délutáni titokcserélő összejövetele. A varsági családok látszólag egymástól elszigetelten éltek, mivel házaik nem utcákba rendeződtek, hanem szétszórtan álltak a nagy kiterjedésű határban. Egy sólyomkői ház és egy Lapos magyarói ház között több kilométeres, hatalmas távol­ság húzódott. Ennek ellenére az 1990-es években a néprajzkutató lépten-nyomon azt tapasztalhatta, hogy a varságiak községük egész lakott területén tájékozottak és otthonosan mozognak. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy rengeteget jártak-keltek a tanyavilág egész területén. Rokoni szálaik hálója beborította a teljes varsági határt. Az egymástól legtávolabb fekvő tanyaházak lakói is összeházasod­hattak. Természetes dolognak számított, hogy a forrásközi gazdának, gazdasszony­nak testvére élt a Központban, komája lakott Sólyomkőn, keresztfia legénykedett Bagzosban és Tisztáson. A vérrokonsági és műrokonsági háló az ezredfordulón is elevenen élt. Ehhez társultak még a gazdasági szerveződések, pl. a juhtartó cimbora­ságok, esztenatársaságok hálói. A varságiak rendszeresen információkat cseréltek és sokat mozogtak ezekben a hatalmas hálókban, így természetes, hogy otthon voltak tanyás határuk egész területén. A varsági szokások hagyományokat és változásokat egyaránt tükröző rendje mögött közösségi szabályok sokasága húzódott meg. Az íratlan törvények és közös­ségi elvárások ereje ott munkált a tanyalakó varságiak viselkedésében, cselekede­teiben, szavaiban. A XX. század középső évtizedeiben a varsági tanyák népének kö­zösségi kapcsolatai ugyanolyan képet mutattak, mint a legtöbb székely falu közös­ségéé, csak a kapcsolatok bizonyos megjelenési formái tanyai színeket öltöttek. Némi szójátékkal az mondhatnánk: a szórt településű XX. századi Varság faluközös­ség volt falu nélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom