Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)
IV. KULTUSZ ÉS KÖZÖSSÉGI HAGYOMÁNY
mészetesen nem jártak stációról stációra, hanem szobában ültek, de végigmondták a 14 stációhoz kapcsolódó imákat, énekeket. 183 Vasárnaponként nagymise előtt legalább fél órán át a társulatok tagjai a templomban együtt, hangosan rózsafüzért imádkoztak. Nagyböjti vasárnapokon nagymise előtt ugyanők a keresztúti ájtatosság imádságait mondták. A havonta tartott társulati üléseken a tagoktól a társulati vezető pénzt gyűjtött. Egyik hónapban a társulat élő tagjaiért, másik hónapban a társulat elhunyt tagjaiért folyt a gyűjtés. Ha összegyűlt a szükséges pénz, akkor a papnál megrendelték a misét a társulat élő vagy holt tagjaiért. Az ilyen társulati misét a plébános hétköznap tartotta, de az érintett társulat tagjai igyekeztek részt venni rajta. Űrnapján a zöld ágakkal közrefogott szabadtéri oltárokat a rózsafüzér társulatok tagjai készítették. (Vö.: az Űrnapja című fejezettel!) A határbeli kereszteket a társulati tagok gondozták, javították, díszítették. Nagyobb renoválás után megkérték a plébánost, hogy áldja meg keresztjüket. Társulatbeli halott temetésén Varságon és Sólyomkőn egyaránt az élő társulati tagok két fehér zászlót vittek a test után. A sólyomkői rózsafüzér társulatnak a XX. század utolsó évtizedeiben volt egy különleges tárgya, amelyet társulati láda néven emlegettek. Jakab Ferencné NagyGyörgy Julianna társulati vezető készíttette 1970 táján Vass Gáspár oroszhegyi asztalossal, miután Oroszhegyen, az egyik rózsafüzér társulat használatában meglátta a követendő példát. A munka megrendelése előtt a 30 társulati tagtól, 3 férfitól és 27 nőtől összegyűjtötte a szükséges pénzt. A fehérre festett deszkaláda elejére egy leemelhető deszkaajtó került. Hátfalát selyemmel bélelték. A selyemháttér elé állították a csíksomlyai Szűz Mária képét. A kép köré koszorút formálva 5 piros, 5 sárga és 5 fehér művirág rózsát rakatott a buzgó társulati vezető. A 3x5 rózsára azért volt szükség, mert a társulatbeliek egyik kedves énekében, a Van egy gyönyörű kert kezdősorú ének harmadik versszakában szó van a három színben pompázó rózsákról: A ragyogó kertben három színű rózsa, Öt fehér, öt piros és öt aranysárga Nem hervassza azt el a forró napsugár Mindenik rózsának illata égbe jár. A társulati ládát Jakab Ferencné Nagy György Julianna őrizte 2001-ben is a saját házának szobájában, annak ellenére, hogy a társulati vezetői tisztet 1999-ben már átadta Pál Ignácné Veres Irmának. A ládát olyankor vitték el átmenetileg őrzési helyéről, amikor Sólyomkőn meghalt a rózsafüzér társulat valamelyik tagja. A ravatal fal felőli végére, a halott feje mögé állították. Ott maradt a temetés végéig. Varság más határrészeire, Sólyomkő területén kívülre nem vitték el. A társulati vezetőnek jó énekhanggal, sok imádság és ének ismeretével, valamint kiváló szervezőkészséggel kellett rendelkezni. Úgy tartották, nem jó társulati vezető az, akinek „megnyuvad az imádság a torkában" Elvileg a társulati tagok egyetértése kellett ahhoz, hogy valaki vezetőjükké válhasson. A varsági gyakorlatban azonban leginkább két úton lettek vezetővé az énekvezetők, imafejek: A keresztútjárás módjára: RÓZSAKERT 1893. 133-166.
