Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)
IV. KULTUSZ ÉS KÖZÖSSÉGI HAGYOMÁNY
A XX. század utolsó évtizedében Vass Tifán János látta el Varságon a kántori teendőket. 1963-ban született varsági gazdacsalád sarjaként. A gyulafehérvári magyar középiskolában, az ún. kántoriskolában végzett. Pályázat útján nyerte el a kántori állást 1991-ben. A varsági plébános kötött vele szerződést, amelyet Gyulafehérváron a püspök hagyott jóvá. Fizetésének felét államsegélyként Gyulafehérvárról, másik felét az egyházi adóból a varsági plébánostól kapta. A megrendelt misék díjából egynegyed rész járt neki. A stólából nem részesedett. A XX. század végén is úgy tartották Varságon, hogy a kántorságból nem lehet megélni. Ezért a varsági kántor fürésztelepen és saját gazdaságában is dolgozott. A kántor részt vett, orgonált és énekelt minden misén. Követte a papot a temetésekre, ahol ugyancsak énekelt. A pappal tartott a házszentelések alkalmával. Nagytakarítások és ünnepi előkészületek idején részt vett a templom körüli munkákban. Pl. a templomi szőnyegeket a szekerével levitte a Gothard-malomba kimosatni. Űrnapja előtt nyírfaágakat vágott az úrnapi oltárhoz, amelyeket szekerével a templomba szállított. 2005. július 31-én a varsági egyháztanács úgy döntött, hogy Márkó Benedeket bízza meg a varsági kántori teendők ellátásával. Márkó Benedek 2005 koranyarán végzett a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szemináriumban. Pályázott a megürült varsági állásra. A varsági plébánia az egyháztanácsi határozat napján, 2005. július 31-én szerződést kötött vele. Alábbiakba idézem a kántor kötelességei című részletet: „ - Minden szentmisén pontosan megjelenik és végzi a kántori teendőket. - Temetések és esküvők alkalmával szintén végzi a kántori teendőket. - Szükség esetén hitoktatást végez. - Gondot visel az orgonára és a kórusban a fegyelemre. - Naponta legalább egy órát gyakorol az orgonán. -Szentmisék előtt vasárnap és ünnepnap elpróbálja a jelenlévő hívekkel az énekeket. - Minden héten egy énekpróbát tart. Felnőtt és gyermek kórust szervez. - A nyolcórás munkaidő keretén belül részt vesz a plébániai irodai munkában és más plébániai tevékenységekben. - Templomi és templomon kívüli viselkedésével, beszédével jó példát ad az Egyházközség híveinek. -Amennyiben bizonyos okokból el kell távoznia munkaidőben, helyettesről gondoskodik. " 137 Végül következzék egy anekdotikus ízű történet arról, hogy a kántorok ritkán gazdagodtak meg, sőt előfordult, hogy tönkrementek. A sólyomkői Dénes Gábor (sz. 1912) öregapja a XIX. század második felében Dénes Mózsi néven kántor volt Oroszhegyen. Két malmot is birtokolt: egyiket Oroszhegyen, a másikat a varsági Küküllőben. Szorgalmasan kántorkodott, de a gazdasággal keveset törődött. Utódai szerint: elénekelte a vagyonát. Fia, Dénes Mózes 1904-ben kénytelen volt tanyát építeni Sólyomkőn, hogy ott gazdálkodva próbáljon szerencsét. VAPI. Plébániai iratok. 2005/71. - GYÉL. ÉHI. 2005/1123.
