Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)
IV. KULTUSZ ÉS KÖZÖSSÉGI HAGYOMÁNY
A kántortanító, a kántor Az 1880 tájától létező két varsági iskola, nevezetesen a Mélypatak dombján épült „varsági" és a Nagykútpatakában létrehozott nagykútpatakai iskola, valamint a bennük működő két tanító 117 a XIX. század végén és a XX. század elején fontos szerepet töltött be a havasokba költözött oroszhegyiek vallási életében. Egy fentebb idézett 1902. évi plébánosi megjegyzés szerint különösen zordon időjárás idején, előfordult, hogy havasi halottat a nép között lakó tanító temetett el a távol fekvő Oroszhegy plébánosa helyett. A tanyai lakosok, templom híján időnként az iskolában jöttek össze, hogy ott népi ájtatosságot végezzenek. Közös imádkozásukat a tanítók vezették, akiknek ez a tevékenysége hasonlított arra a szerepre, amely hajdan a pap nélküli tájak licenciátusainak jutott. 1893-ban a varságiak egy kérelmező levelükben megemlítették két iskolájukat, amelyeknek katolikus tanítói „kötelesek ... az ... iskolában olvasómondás és imák végzésére összve gyűlt híveket vezetni s kormányozni". 1 ™ Az oroszhegyi plébánosok és káplánok, ha nagyritkán meglátogatták havasi híveiket, a templom megépülése előtt a varsági iskolában miséztek, gyóntattak. A korai varsági közéletben kiemelkedő szerepet játszott Bakó Antal kántortanító, aki valószínűleg 1891-től tanítóskodott a varsági iskolában. Többször látványosan lemondott kántori állásáról, mert a fizetését kevesellte. Ezt tette 1905. október 22-én is, amikor magyarázatként kijelentette, hogy addig is nagy önfeláldozás volt részéről évi 200 koronáért „mászkálni a hegyeken". 119 Pályája vége felé, 1920 körül Bakó Antal viszonya nagyon elmérgesedett a varsági egyháztanáccsal és általában Varság vezetőivel. 120 1905-ben Varság plébánosát foglalkoztatta egy kántorlakás építésének terve. Kiss Márton ács tervrajzot is készítette a leendő kőalapú faépületről. 121 Valószínű, hogy ez a ház nem épült meg, mert a következő évtizedekben többször szó esett a kántorlakás varsági hiányáról és a kántor házbéréről. 122 Vágásy Domokos plébános Bakó Vendel kereskedő segítségével 1939 augusztusának elején hirtelen megvett egy házat a templom közelében Ambrus Petemétől 21 500 lejért. Sietni kellett a vásárlással, mert más vevő is volt a láthatáron. Ezért az egyháztanács utólag hagyta jóvá az adásvételt. A ház árának előteremtése érdekében a kepe 25%-ának megfelelő összeget vetettek ki a varsági családokra. A püspökség is adott utólag 10 000 lej támogatást. 123 A kántorháznak azonban nem sok hasznát vették. Inkább csak baj volt vele. Kántor állítólag soha nem lakott benne. 1945 és 1949 között legtöbbször bérbe adták. 1950. december 8-án árverésen eladták Tótutcai Tifán Ignácnak 70 000 lejért. 124 117 A varsági iskolák történetére: BÁRTH János 200 l/a. 118-122. 118 UPI. Föesperesi iratok. Dos. 141. 90/1898. 119 VAPI. Plébániai iratok. (1902-1909). 1905. 120 VAPI. Egyháztanácsi jkv. I. köt. (1902-1927). 241. p. és 382. p. 1920. május 2. és 1926. február 21. 121 VAPI. Plébániai iratok. (1902-1909). 1905. 122 VAPI. Egyháztanácsi jkv. I. köt. (1902-1927). 351. p. 1922. augusztus 19. 123 VAPI. HD. 20. p. - VAPI. Egyháztanácsi jkv. II. köt. (1927-1977). 67. p. 124 VAPI. HD. 51. p. - VAPI. Egyháztanácsi jkv. II. köt. (1927-1977). 89., 119., 125-126. p.
