Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁRSADALMASULÁS

Fonók Az Úz-völgyi tanyákon letelepedett csángók társadalmi kapcsolatainak fejlődésében az 1940-es, 1950-es és az 1960-as években nagy szerepe volt a fonóknak. A XX. század utolsó évtizedeiben a házi előállítású kender­vásznak lassan kiszorultak a használatból. Ezért a kenderfonal készítésére alapozott esti összejövetelek, a fonók is kimentek a divatból. Asszonyok és lányok együtt jártak fonóba. Az asszonyokat elkísérték férjeik, akik a szoba egyik felében jól elbeszélgettek, amíg a szoba másik felében a fehérnépek fonták a kendert. A tanyavilágban „fonó-közösségek" alakultak ki. Tíz, tízegynéhány fehérnép jött össze esténként. Az egerszékiek úgy is fogalmaznak, hogy tíz ház tartott fonót, szerre. Ez körülbelül azt jelenti, hogy 10 tanya felnőtt lakossága találkozott téli esténként felváltva, hol az egyik, hol a másik család házában. Az Egerszék patakában jól és sokáig működött a Tankó vajdák és a Tankó Pilik fonója. Viszonylag közel laktak egymáshoz, rokonságban is álltak egymással. Az egerszéki út összekötötte őket. A legnagyobb hóban is könnyen elmentek abba a szomszédba, ahol éppen a fonót tartották. Nehe­zebb helyzetben voltak a lesődi asszonyok, akik a Fenyőfeje, a Gábri pataka és az Egettvész teteje némely asszonyaival jártak közös fonóba. Sokat kellett gyalogolniuk, havat törniük, mire eljutottak a fonót tartó család házába. Ennek, a távoli tanyákat összekötő fonónak a szerveződésében is szerepet játszottak a rokoni szálak. A fonó résztvevői nem a vendéglátás, hanem a fonás és a beszélgetés kedvéért jöttek össze. Előfordult azonban, hogy a házigazda gyümölccsel kínálta afonóbelieket. A XX. század közepe előtt a felkínált gyümölcs Csík­szentgyörgyön vásárolt alma volt. A fonók október végén kezdődtek és addig tartottak, amíg akadt fonni való kender. Volt, amikor már karácsony táján fölhagytak a fonással, volt, amikor húshagyatig is eljártak fonóba. Szombat és vasárnap kivételével minden este lehetett fonót tartani. Legtöbbször 10-11 óráig, néha éjfélig is elhúzódott az összejövetel. A hazatérés a havas és hideg tanyai éjszakában nem volt fáradságtól és romantikától mentes. Önszerveződések a vallási életben Imaösszejövetelek A gyimesi közösségből kiszakadt Úz-völgyi csángók hitélete az első félévszázadban jobbára a magánélet és a családi élet körébe szorult vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom