Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN A népesedéstörténet és a tanyatörténet összefonódása A XX. század soha nem látott változásokat hozott az Úz-völgyi havasok használatában. Sok csíkszentgyörgyi és bánkfalvi gazda a keresletre való tekintettel eladta távoli, nehezen hasznosítható Úz-táji, Egerszék-táji kaszálóját. Az eladó havasi birtokokat gyimesi eredetű jövevények vették meg, akik tanyát építettek és állandóképpen megtelepedtek a megszerzett kaszálókon. A túlnépesedett Tatros-táji patakvölgyek ontották a nagyobb élettérre vágyó gyimesieket a körülöttük magasló hegyeken túlra. A gyimesi expanzió révén sok és sokféle „csángótelep" jött létre Csíkban, Gyergyóban, Háromszéken.

178 Ezek közé tartozott az Úz-völgyi „Csángótelep" is. Miként a szegedi és a jászsági expanzió révén 1850 és 1949 között benépesített Duna-Tisza közi puszták esetében tapasztalható volt,

179 a gyimesiek migrációjával állandó lakossághoz jutott Úz-völgyi havasok históriájában is jellemző sajátosságnak számított, hogy a népesedéstörténet és a tanyahálózat létrejöttének története ezer szállal összefonódott. Az Úz völgyébe irányuló gyimesi migráció története és az Úz-völgyi tanyatörténet egymástól elválaszthatatlanok. Egy témakör részei. Ezért tanulmányomban a két történelmi folyamatot együtt kezelem és együtt mutatom be. Az Úz-völgyi népesedéstörténet és tanyatörténet összefonódása törvényszerű, mert a gyimesiek Úz-völgyi megtelepedése szórványtelepülést keltett életre. Elvileg úgy is történhetett volna a dolog, hogy valamely hatalmi vagy gazdasági tényező összegyűjti az áttelepedni szándékozó gyimesi csángókat, majd az Úz völgyében falut vagy falvakat teremtve, utcákba rendezett telkekre építteti föl házaikat. Nem így történt az áttelepülés. A gyimesiek a XX. század elejétől családonként szállingózva telepedtek le az Úz völgyében. Házaikat azokon a magánbirtoklású kaszálókon építették föl, amelyeket sikerült megvásárolniuk csíkszentgyörgyi és bánkfalvi családoktól. A telephelynek felhasznált kaszálók messze estek egymástól. Szétszórtan feküdtek a csinódi és egerszéki patakvölgyekben, hegyoldalakon. Következésképp a létrejött település formája is szórványtelepülés lett, amelynek alapegységei, a havasi farmtanyák az 1970-es évekig fokozatosan szaporodtak. Ezáltal a szórványtelepülés egyre sűrűbb lett. Néhol, például Gábri pataka szádjában vagy a csinódi templom tájékán laza halmaz formáját, a Csinód pataka szük völgyében füzérszerű teleksor formáját öltötte. 178 VÁMSZER Géza 1977. 195., 198-199. - LACKOV1TS Emőke 1995. 179 Vö.: JUHÁSZ Antal 1989. 141-164., JUHÁSZ Antal 2001., JUHÁSZ Antal 2002. - valamint a JUHÁSZ Antal (szerk.) 1990. és 1997. tanulmányaival.