Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

Családi emlékek A csinódi és az egerszéki csángó családok apraja-nagyja a XXI. század elején is számontartja gyimesi származását. Az idősebb havasi lakosok tanulságos történeteket tudnak gyimesi őseik Úz-völgyébe költözéséről. Idő haladtával ezek a történetek egyre kopnak és rövidülnek. Végül a harmadik, negyedik nemzedék csak egy-két szavas történetfoszlányokat, nevezetes mondásokat, bonyolult élethelyzetek emlékezetbéli lerakódásait tudja felidézni, ha elődei nagy sorsváltoztatása kerül szóba. Alábbiakban néhány Uz-völgyi család emlékei alapján családtörténeteket mutatok be annak illusztrálására, hogy miként, mikor, miféle módon történt a gyimesiek áttelepedése az Uz-völgyi tájra, és a letelepedők hogyan, milyen feltételek közepette kezdték újra életüket, hogyan alakult sorsuk az ígéret földjének hitt új pátriájukban. Mivel a gyimesi migráció több mint fél évszázadon át hajtotta, hozta az újabb és újabb lakosokat az Uz völgyébe, a családi emlékezések adatsorait úgy válogattam össze, hogy a legkülönbözőbb időpontokban, vagyis korán és későn érkező famíliák egyaránt helyet kapjanak a népesedés- és tanyatörténeti példatárban. A lesődi Fodorok (csángó szóhasználattal: Fodrok) A család őse, vén Fodor György Gyimesfelsőlok Sántatelek nevü településrészéből került az Uz-völgyi havasok vidékére. Állítólag Jankó Emre Gyurka néven is emlegették. Feleségét Gábor Ilonának hívták, aki ugyancsak gyimesi születésű volt. Fodor György 1902-ben hátat fordított szülőföldjének, mivel ott „gyenge volt a megélhetése". Bánkfalva szolgálatába szegődött, mint a bánkfalvi havasi csorda pásztora. A rábízott állatokat az Uz-völgyi legelőkön járatta. így alaposan megismerte a vidéket. Sok bánkfalvi és csíkszentgyörgyi gazdával került ismeretségbe, munkakapcsolatba. Mivel háza nem volt a környéken, tavasztól őszig a közlegelőn létesített pásztorszállás esztenaszerü faépületében húzta meg magát családjával együtt. Késő ősztől kora tavaszig bánkfalvi megbízatása átmenetileg szünetelt. Más, távoli pásztorságot vállaló gyimesiekkel ellentétben, a téli hónapok idejére sem ment haza Gyimesbe, hanem a viszonylag közeli Kászonfeltíz egyik bérelt házában vészelte át a havas, hideg időszakot. A kászonfeltízi bérelt ház udvarán teleltette szaporodó saját állatállományát. Fodor György egyébként hosszú ideig megtartotta gyimesfelsőloki házát is, amely jobbára üresen állt. Télre mégsem költözhetett bele, mert Lesődből nem szállíthatott szénát Gyimesfelsőlokra. Otthon pedig állatai számára nem volt takarmánya. Ezért