Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT

marhájit és juhajit in summa 208, mely hatalmas cselekedetük(ért) meg akarván ... őket ... büntetni, de ... magok vallyák, hogy nem hatalmasságból ... cselekedték, ... hanem... " szükségből „... tartózkodtak meg egy napra Aklosban". Szomszédokhoz illő atyafisággal kiegyeztek. A szentmártoniak a nagy marhákért l-l krajczárt, az apróbbakért egy-egy „pénzt" fizettek.

129 Havasi sertésmakkoltatás 1820-ban a Cziráki-féle összeírás idején a csíkszentgyörgyiek kijelentették: „Makkot termő erdőnk vagyon, de nem mindenkor termik". Hasonlóképpen nyilatkoztak a bánkfalviak is.

130 A me gyeszéki határozatok makkoltatással kapcsolatos bejegyzéseiből is látszik, hogy a csíkszentgyörgyiek a makktermést Isten különös adományának tekintették és nagy örvendezéssel fogadták. Csíkszentgyörgy megyéjének havasaiban a bükkerdők makktermését hasznosították a sertések erdei hízlalására. Amikor mutatkozott makktermés, október elején összeült a megye vezető testülete és intézkedett a makkoltatás rendjéről. Az ülésen meghatározták, hogy melyik területen járjon a szentgyörgyi és melyik területen egye föl a makktermést a bánkfalvi sereg. Megválasztották mindkét disznófalka makkoltató pásztorait, akik hagyományosan Szent Tamás napjáig vigyáztak a havasba hajtott sertésekre. A megyetagok füst után adhattak egy vagy két sertést a havasi makkoltató pásztorok keze alá. 1755. október 3-án már választott Szent György megyéje makkoltató sertéspásztorokat, de a választást megörökítő megyeszéki feljegyzés oly rövidre sikerült, hogy csak a három szentgyörgyi és a két bánkfalvi pásztor nevét tartalmazza, illetve a „makra" szó utal arra, hogy tulajdonképpen miről is döntött a testület.

131 Bőbeszédűbbek az 1820-as évek makkoltatással kapcsolatos csíkszentgyörgyi megyeszéki határozatai. 1820. október 8-án a csíkszentgyörgyi nemes megye gyűlése örömmel állapította meg, hogy Isten áldásaként bő makktermés várható. Azt is megelégedéssel nyugtázta, hogy sertés van bőven a megye két falujában, ezért Szentgyörgynek és Bánkfalvának külön serget kell gyűjtenie. Ezek után a „megye" vezetői elosztották a két falu, illetve a két sertéssereg között a rendelkezésre álló bükkerdőket: „ ...juta Bánkfalvának Lesőd bükitől Úz víziig által Egerszék bűiéivel együtt Bagjod patakáig, le marada Szent 129 CSISZEGYOPI. M. h. II. 96. p. 130 MOL. Consr. Czirákyána. Mikrofilmtár 25 724 (Csíkszentgyörgy, Bánkfalva) 131 CSISZEGYOPI. M. h. I. 133. p.