Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT
1779. április 26-án a „Csík Szent Györgyi közép esztenán lévő esztena társaság" képviselőinek vitája támadt a „Felső esztena társasággal", az esztenák helyéről. Néhány nappal később, május l-jén a „Nemes Megye Fórumán" megfogalmazódott az az elképzelés, hogy „mennyen a Felső esztena Katorgába, a' közép esztena pedig Aklosba". 1779. május 6-án ismét változott a helyzet. Mint már korábban többször, a Pétre nevezetű helyen „ ...Menas ág falu ... a ... középső esztena társaságnak ezen folyó esztendőben esztenát errigálni... engedett". Ezáltal Aklos megmaradt a „közönséges megye urusára ". 119 A csíkszentgyörgyi „...Nemes Megye az Esztenaság rendinek jövendőbeli helyes meg maradására nézve" 1815 áprilisában határozatot hozott, de a végzést nem foglalták írásba. 1815. szeptember 10-én a megyeszéke ülésén visszatértek a témára, azzal a céllal, hogy a határozatnak írott változata maradjon a megye könyvében. A végzés szövegéből kiderül, hogy 1815-ben Csíkszentgyörgy megyéje területén 8 esztena működött. Sajnálatos módon azt nem vetették papírra, hogy melyik esztenának hol volt a helye. Megfogalmaztak viszont egy általuk fontosnak tartott, constitutio értékű szabályt: a megye minden juhos-gazdája „... hőnyi pásztor elejébe adja juhait, külömben pásztor bér és kenyér fizetés felett 12 forinttal büntettetik, a' ki ez ellen cselekszik, ide nem értvén, azon Primőrök, a' kiknek annyi juhok lenne, hogy arra nézve másként kívántatnak gondoskodni". m 1812. április 17-én, tehát nem sokkal a Szent György-napi juhsereggyüjtés előtt, Bors Lázár Csíkszentgyörgy egyik befolyásos lakosa bejelentette a „megyének", hogy elégedetlen az esztenahelyek elosztásával: „...Csík Szent Györgyi Nemes Bors Lázár úr praetendálja, hogy a Nemes Közönség vizsgálja meg azt, hogy amint a Nemes Megye elrendelte a Közönséges birodalmában lévő Esztena helyeket 8 részekre, sérelmét érzi a társaság képében azon, hogy két Esztendők alatt ... mind csak az Víz melet eset fordulások, ezért kívánnya, hogy meg változzék és tetetődjék jobb helyre". A „Nemes Megye" megvizsgálta a kérdést és megállapította: „... utat és módot a kérőnek kérésében nem láthat, mivel amint az Nemes Közönség jelen lédben mindenik résznek maga része kijedzetet és meg határoztatot, meljet most is heljben maradni meg kívánnak" . n{ 1774-ben egy agrárhistóriai szempontból fölöttébb fontos határozat szövegét írták be a csíkszentgyörgyi megyeszéki végzések jegyzőkönyvébe: „... Csík Szent Györgyön Commoralo Szőcs István és György panaszolnak, ugyan Csík Szent Györgyi Bors György uram cselédgyi ex eo, hogy Anno 1773 Szent György nap előtt juhaikat a' Nemes Szent Györgyi Szabad m CSISZEGYOPI. M. h. II. 84. p. 120 CSISZEGYOPI. M. h. II. 133. p. 121 CSISZEGYOPI. M. h. II. 127. p.
