Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT

havasokra, nevezetesen Égettvészbe ad pascuationem hajtották, melyek(et) Bánkfalvi Török István Tit. Kovács Tamás úr jobbágya, több társaival hajtani menvén, el fogta, mondván, hogy nem szabad ottan élődni, ... kívánván erről ítéletet a Nemes Megyétől". A megszületett ítélet így szólt: „Azért, mint hogy szabad havasban ... jártak, ... senkinek praejudicatumara nem voltak, nem lehetett volna büntetni a' nevezett marhás embereket" }

22 A fenti szöveg legfontosabb kifejezése a szabad havas, amely a határozat tényállást rögzítő részében és ítélet részében egyaránt szerepel, de sajnos, nem fordul elő többször a csíkszentgyörgyi megyeszéki határozatokban. Következésképp, értelmezése, magyarázata sok nehézséggel jár. A kutató azonban nem mehet el szó nélkül mellette, mert sarkalatosán fontos adatról van szó, amely talán elvezet a havasi magánbirtokok és ezen keresztül a XX. századi Úz-völgyi csángó tanyavilág kialakulási feltételeinek létrejöttéhez. Első látásra arra gondolhatnánk, hogy a szabad havas kifejezés valamely terület időleges szabadságára vonatkozik, amely az esztendő másik szakaszában tilalmassá változik. Alaposabb szövegelemzés után, főleg az eset Szent György-nap előttiségének hangsúlyozottsága révén azonban arra a következtetésre jutunk, hogy a szabad havas kifejezés egy bizonyos terület állandó szabadságát jelentette, amellyel szemben állt egy másik terület állandó tilalmas volta. Más szóval és világosabban fogalmazva: Csíkszentgyörgy megyéjének hatalmas havasa két részre tagolódott: a tilalmas havasra és a szabad havasra. A tilalmas havas azt a területet jelentette, amelynek részeiről, pl. Lesődről, Aklosról, Baglyodról stb. sok szó esett a megyeszéki határozatokban. A tilalmas havas foglalta magába például a havasi közlegelőket, ahol a közös havasi csordák jártak. Ezzel szemben a szabad havas valószínűleg olyan területet jelentett, ahol a XVIII-XIX. században is tere nyílhatott a módosabb gazdák családi havasi állattartásának, illetve azzal együtt a havasi szállástartásnak és esetleg a családi havasi irtáskaszálók létrehozásának, fenntartásának. A szövegben szereplő Egettvész helynév él a XXI. század elején is. Azt a hegyvonulatot jelenti, amely az Úz vize és az Egerszék pataka által bezárt szögben húzódik, az Egerszék patakával párhuzamosan, a Csinód patakáig elnyúlóan. Az Egettvész néven emlegetett hely tulajdonképpen központja annak a területnek, ahol a XX. században a csinódi és az egerszéki csángó tanyavilág kialakult. Más szóval: a szentgyörgyi szabad havas azon az Úz-völgyi tájon terült el, amelyen a tanyaépítő gyimesi csángók a XX. században szórványtelepülést hoztak létre. Talán a szabad havas létével, illetve a családi havasi állattenyésztéssel és szállástartással függ össze a következő, 1804. május l-jén papírra vetett megyeszéki ügy: „... Praetendálván Kotormányi Sándor Péter szénabeli kárát és szénafűheljen több kártételeket, hogy megfizessék az ott telelő 122 CSISZEGYOPI. M. h. II. 80. p.