Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT

A csíkszentgyörgyi megye havasbirtoklása nem volt társtalan a XVIIIXIX. századi Erdélyben. Jelentős havasi birtokokkal rendelkezett például a Szépvízet és Borzovát is magában foglaló Szent Miklós megyéje. Több megye közös birtokának számított az Uz-völgyi táj és a Gyimesék között elterülő ún. negyedfélmegye havasa. A megyék havasbirtoklása sajnos ezidáig kevés teret kapott az erdélyi történeti irodalomban. így a párhuzamok keresése és felsorakoztatása jelentős nehézségekbe ütközik. A kutatók részéről a legtöbb figyelmet az Uz-völggyel szomszédos negyedfélmegye havasa kapta,

78 de a jeles birtok irodalma jobbára az archaikumok felsorakoztatására szorítkozott, és kevés teret szentelt a XIX. századi változásoknak. Ezért alig használható a csíkszentgyörgyi megyeszéke havasi vonatkozású feljegyzéseinek értelmezéséhez támpont és párhuzam gyanánt. Az a tény, hogy az Uz-völgyi táj havasai jórészt a Csíkszentgyörgy és Bánkfalva közös egyházközségét jelentő csíkszentgyörgyi nemes megye birtokában voltak a XVIII. században és a XIX. század első felében, a következő sarkalatos tudományos kérdéseket veti föl: 1. Miért a megye és miért nem a két kommunitás birtokolta a havasokat? Mióta birtokolta azokat a megye? Hogyan jutott hozzájuk? - Erre a kérdéscsoportra valószínűleg sokáig nem születik válasz, mivel a megye havasbirtoklása bizonyára egy korai, esetleg XVI. századi adományozásra nyúlik vissza. (Mint pl. a negyedfélmegye birtoklása.) 2. A XIX. század első felének egyházközségi, „megyei" havasbirtoklása hogyan alakult át a XIX. század végére „községi" birtoklássá? 1895-ben Bánkfalva határában 2 680 hold legelőt, 2 207 hold erdőt, Szentgyörgy határában 1 803 hold legelőt és 13 048 hold erdőt találtak a mezőgazdasági statisztika készítői.

79 Ezeknek a területeknek a többsége a havasokra esett és községi birtoknak számított. Ez Szentgyörgy esetében könnyen igazolható is, mert 6 000 holdnál több volt a községi birtoka, ezért 1 600 hold „községi" legelőjével és 10 175 hold „községi" erdejével, összesen 12 268 hold „községi" birtokával bekerült a 6 000 holdnál nagyobb községi birtokkal rendelkező erdélyi községek lajstromába.

80 A változás, a „megyei" birtoklás átalakulása „községi" birtoklássá valószínűleg összefüggött az 1848 utáni, kapitalizmus kori törvényhozás közbirtokokat érintő útvesztőinek kerülgetésével. 3. A XIX. század végének községi havasbirtoklása miként alakult át a XX. század elején a közbirtokosság havasbirtoklásává? Az átalakulás bizonyára összefüggött a közbirtokosság, mint testület megalakulásával és a 78 ORBÁN Balázs 1868-1873. 42-43. - BALLÓ István 1899. - U. KERÉKGYÁRTÓ Adrienne 1992. DUKA János 1978. 7y MG STAT. 1897. 602. 8U KFB. 1893.70.