Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT
rossz emlékű arányosítás 1905. évi 81 befejezésével. A téma rengeteg további kutatást és önálló tanulmányt érdemel. A fenti három sarkalatos kérdésre ebben a könyvben érdemi és alapos választ nem adhatunk. Egyrészt a rendelkezésünkre álló források alapján pontos válasz nem fogalmazható meg. Másrészt a fenti kérdéseket nem föltétlen itt és most kell megválaszolni. Ez a könyv nem Csíkszentgyörgy határának birtoklástörténetéről, hanem a gyimesi csángók XX. századi Úzvölgyi letelepedéséről, életmódjáról szól. A csángók megjelenése előtti idők felvillantásaként talán megelégedhetünk az egyházközségi, „megyei" havasbirtoklás tényének közlésével, a fenti kérdések, mint megoldandó tudományos feladatok felvetésével, valamint a csíkszentgyörgyi és a bánkfalvi XVIII-XIX. századi havashasználat néhány Úz-völgyi adatának felsorakoztatásával. Tanulmányom következő néhány fejezetében az 1714 és 1829 között 82 keletkezett csíkszentgyörgyi „megyeszéki" határozatok, ítéletek ~ szövegeinek idézésével olyan adatokat mutatok be, amelyek kellően tükrözik, hogy a XX. századi Úz-völgy csángó tanyavilágának megszületése előtt, a csíkszentgyörgyiek és a bánkfalviak miként használták egyházuk havasát, Csinód, Egerszék, Lesőd, Aklos tájékát. Történeti helynevek az Úz völgyében Alábbiakban felsorakoztatom itt azokat az Úz-völgyi földrajzi neveket, amelyeket a legkülönbözőbb történeti forrásokban 83 havasi helynevek gyanánt örökítettek meg. A legtöbb helynév a csíkszentgyörgyi megyeszéke határozataiból való. Ezek származási helyét külön nem jelzem. Ha a földrajzi név Pesty Frigyes 1804. évi gyűjtéséből származik, utána PF jelet, és a helységnév rövidítését (Csíkszentgyörgy = Gy, Bánkfalva = B, Csíkszentmárton = M) használom. Ha a név Szabó T. Attila erdélyi kéziratos helynév81 CSISZEGYOPI. Egyháztanácsi és iskolaszéki jegyzőkönyv. 1869-1927. 1906. máj. 20. IV. pont. 82 CSISZEGYOPI. Megyeszéke határozatai (a továbbiakban M. h.). 1714-1829. Három egységre tagolódóan. 1. füzet: 1714-1734., 2. füzet: 1734-1751., 3. kemény táblás protokollum kötet: 1753-1829. Az első két füzet utólag adott oldalszámai folyamatosak. Ezért az első két füzetet a jegyzetek rövidítésében I. jellel, a protokollum kötetet II. jellel jelölöm. - A következő fejezetben szereplő földrajzi nevek, szövegidézetek óriási többsége a megyeszéki határozatokból való. Ezt a tényt adatonként külön-külön nem jelzem. Bár a határozatok elég szeszélyesen bánnak az időrenddel, visszakeresésre az adat megadott évszáma tűnik a legalkalmasabb támpontnak. 83 CSISZEGYOPI. Megyeszéke határozatai (1714-1829). Lásd az előző jegyzetet. - Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest, Kézirattár. Pesty Frigyes Helynévgyüjteménye, Csíkszék, Csíkszentgyörgy, Csíkbánkfalva, Csíkszentmárton. - Országos Széchenyi Könyvtár, Kézirattár. Szabó T. Attila kéziratos helynévgyüjtése. Csíkszék. - Ezúton köszönöm Bárth M. Janónak, hogy az OSZK Kézirattárában őrzött gyűjtemények Úz-völgyi vonatkozású lapjait kérésemre fénymásoltatta és rendelkezésemre bocsátotta. - A Kend oldala helynév forrása: CSISZEGYOPI. 1810. évi csíkszentgyörgyi kepétől. Közölve: Bárth János 2001/b. 193.
