Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT

AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT Havashasználat a Székelyföldön A hegyekkel koszorúzott székelyföldi medencék és a hegyek közé benyúló völgyek székely falvai általában birtokoltak havasokat, havasi határrészeket. Olyan területeken, pl. Udvarhelyszékben, ahol némely falvak viszonylag távol estek a Görgényi-havasoktól és a Hargitától, a távolabb fekvő helységek egy része is törekedett havasbirtoklásra. Azok a falvak, amelyek a medencék szélén, a hegyek közelében alakultak ki, a havashasználat szempontjából könnyebb helyzetben voltak, mint a távoli fekvésüek. A hegyek szomszédságában lévő falvak medencebéli, völgybéli „belső" határrésze legtöbbször érintkezett a havasi, „külső" határrésszel. A havas ilyen esetekben a szűken értelmezett faluhatár közvetlen folytatásának számított. A kétféle határ összefüggő területi egységet alkotott. A távoli falvak havasi „külső" határrészeit általában idegen birtokok választották el a „belső" határrészektől. A faluk körüli „belső" határok és a havasi „külső" határok nem érintkeztek egymással. A hegyektől távol eső falvak havasi határrészei más falvak havasaival körbevett szigetek képét nyújtották a térképeken. 9 A havasbirtoklásnak többféle módja élt egymás mellett a Székelyföldön a XVII-XX. században.

70 Régebbi idők maradványaként, meglehetősen visszaszorultan, létezett még a „szék havasa" fogalom, a szék közös birtoklása. Ugyancsak visszaszorulóban voltak a néhány falu együttesére kiterjedő havasbirtokló közösségek. Közülük a történeti és néprajzi irodalomban legismertebbnek számít az ún. negyedfélmegye havasa, hét csíki falu, Csíkpálfalva, Csíkdelne, Csíkcsamortán, Csíkcsobotfalva, Csíkszentlélek, Csíkmindszent és Menaság közös havasi birtoka, amely északról határos volt a Felső-Úz-völggyel.

71 Az újkorban, a megosztási törekvések eredményeként, a legtöbb falu maga birtokolta faluközösségi keretben a megszerzett, illetve sikeresen megőrzött havasi területét. A faluközösségi havasbirtoklás megérte ugyan a XX. századot, de változások sora ütött rajta rést. Az erdő, a havasi legelő faluközösségi birtoklása évszázadokig együtt élt a falusfelek által létrehozott irtások, irtáskaszálók tartós és az örökíthetőséget is magában 69 Az enklávészerüen elhelyezkedő távoli havasi határrészek ábrázolása: BÁRTH János 2001/a. 64. - Az efféle távoli havasi határrészt Pál-Antal Sándor Csíkmadaras esetében, különösebb magyarázat nélkül, „másodhatárnak" nevezte. PÁL-ANTAL Sándor 1996. 222. A közölt helynevekből gyanítható, hogy a madarasi „másodhatár" nem volt része a 210. oldal után elhelyezett térképvázlat madarasi határának, hanem egy távoli, talán Csíkszentdomokos és a Gyimesék között meghúzódó területre vonatkozott. 70 Vö.: IMREH István 1983. 147-154. 71 U. KERÉKGYÁRTÓ Adrienne 1992. - BALLÓ István 1899. - ORBÁN Balázs 1868-1873. II. 42^3.