Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
KAPCSOLATOK A KÜLVILÁGGAL
emlékeztet utcára, de a keskeny völgyfeneket betöltő rendszertelen épületsorozatuk a füzérfalvak világát idézi. 256 A sűrűsödés példái társadalmi és természeti okokkal egyaránt magyarázhatók. Ha két, egymástól körülbelül 700-800 méter távolságban álló „eredeti" tanyaház birtokosának felnövekedett 5-6 gyermeke a két tanya közötti földön házat és csűrt épít, a telephelyek lassan elvesztik magányos jellegüket és szinte összeérnek. Mindenesetre megfogyatkoznak köztük a kaszálók és a szántók. Különösen így van ez a szük patakvölgyekben, ahol az új tanyáknak nincs lehetőségük arra, hogy jobbra vagy balra jelentősen „kilengjenek" a két hegy között szorongó, patakkal, úttal tagolt birtokon. így természeti okok miatt csak egy 30-50 méteres szűk sávban jöhetnek létre épületek, amelyeknek laza füzére házsor benyomását keltheti. Az efféle sűrűsödésnek kiváló példája a Csinód pataka völgyében szorongó épületek együttese. A tanyasűrűsödés másik formája a halmazosodásra emlékeztető rendszertelen házcsoportosulás, amely az Úz mellyéke legnyitottabb részén a hajdani Őrház, az egykori Kati csárda, a csinódi templom, a csinódi iskola és a csinódi tejcsarnok tájékán figyelhető meg a XXI. század elején. Hasonló, de kisebb, rendszertelen házcsoportosulás jelei mutatkoznak a Gábri pataka tövében is. A tanyai telephely kiválasztása Víznyerés, forrás, itatás A tanyai telephely kiválasztásakor a víznyerési lehetőség létezése jelentette a legfontosabb mérlegelési szempontot. A patak közelsége, ami a legtöbb völgyben adva volt, önmagában nem oldotta meg a víznyeréssel kapcsolatos gondokat. Állatok itatására és mosásra lehetett ugyan használni a nagy patakok vizét, emberi fogyasztásra azonban jobb volt a forrásvíz. Tanulságos az egyik Úz mellyéki asszony emlékezése, aki elmondta, hogy régebben ittak az Úz vizéből, de akkor még „fölöttük", vagyis tőlük nyugatabbra nem állt ház. Az Úz, mielőtt a tanyák világába ér, valóban tiszta. A tanyaudvarokból azonban többféle szennyező anyag folyik bele, illetve a tanyák lakói sokféle módon, pl. mosással stb. szennyezik. Ugyanez mondható el az Egerszék patakáról is, amely szintén sok tanya mellett folyik el. Ráadásul a patakok áradásuk idején eleve rengeteg szemetet, törmeléket szállítanak. A legideálisabb víznyerési lehetőségnek az számított, ha a tanya birtokosának saját forrása volt. Szerencsére az Úz-völgyi tájon rengeteg 256 A füzérfalu fogalmára: BÁRTH János 1996. 126-128. - Vö.; a völgyi falu (les villages de valée, das Taldorf) fogalmával: VUIA, Romulus 1937. 10-12.
