Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
KAPCSOLATOK A KÜLVILÁGGAL
A XXI. század elején Csinód- és Egerszék-szerte megfigyelhető az a szokás, hogy a legényfiú számára lehetőleg katonai szolgálatba vonulása, de legkésőbb nősülése előtt házat épít a családja. A szülők mindenképpen törekszenek arra, hogy a katonai behívó érkezésekor, más esetekben a házasságkötéskor a ház falazata és tetőzete készen legyen. A családtörténeti emlékekből úgy látszik, hogy ez a szokás a XX. század közepén, sőt a XX. század első felében is jellemző volt. A példákat hosszan sorolhatnánk, de talán néhány is elegendő belőlük. Az egerszéki Tankó Fülöp 1928-ban házat épített az Egerszék pataka és a Csinód pataka összefolyása tájékán Tankó Károly nevü 22 éves fia számára, aki két évvel később, 1930-ban kötött házasságot. 255 Tankó Imre Vajda, akit 1944-ben Egerszéken „meglőttek" az oroszok, 1936-ban nősült. Amikor gyimesfelsőloki feleségét, Szőcs Vilmát, a gyimesi lakodalom után Szépvízen és Csíkszentgyörgyön át szekéren elhozta a Szőcsök patakából Egerszék patakába, már állt és „fedél alatt volt" a háza. Az ifjú pár néhány hét alatt lakhatóvá tette az új épületet, amelybe 1936-ban be is költözött. 1967-ben, húszéves legényként Farkas Gyula, apja segítségével, fából házat épített magának a szülői telek hegy alatti részén, a Farkasok nevü házfüzér déli szélén. Éppen befejezte a ház építését, amikor elvitték katonának Galaczba. Leszerelése után, 1971 februárjában nősült a gyimesfelsőloki Farkasok patakából. 16 éves feleségét az 1967 óta készen álló új házba hozta. Ugyanez a Farkas Gyula a saját házától északra 2002-ben új házat és új csűrt épített fia, ifjabb Farkas Gyula számára, mielőtt a legény bevonult katonának. 2003-ban Rusz Illés az Őrház patakában lerakta 24 éves legény fia leendő házának alapjait. A nagy méretű divatos új házat hamarosan megépítik, mivel a legény már „guzsalyasba jár" egy lesődi leányhoz. A házasságkötés tehát már nem halasztható sokáig, a háznak viszont az esküvőig fel kell épülnie. A fenti példákban emlegetett új házak mindig az apai házak közelében, a családi birtokon épültek. így nyilvánvaló és érthető a tanyahálózat sűrűsödésének folyamata. A tanyasürűsödés a szük patakvölgyben utcaszerü települési alakzatok, laza házfüzérek kialakulását segíthette elő. Az épületek ugyan jobbára összevissza állnak, nem igazodnak utcavonalhoz, azonban a patak menti utat kísérő kerítések, kapuk, pl. a Csinód pataka Tankó Jakab háza körüli szakaszán utcavonal benyomását keltik. Másutt a házak, csűrök egymásutánja nem 25S CSISZEGYOPI. Madarász Ferenc plébános családi kartonjai. 1967.
