Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

Tanyák és tanyalakók a számok tükrében Nehézségek A XX. század első feléből semmiféle hivatalos összeírás és térkép nem maradt fenn az Uz-völgyi tanyákról. A XX. század második felében keletkeztek ugyan olyan összeírások, amelyekből a tanyák számára próbálhatunk következtetni, de ezek értelmezése is tengernyi gonddal jár. A számbavétel tekintetében az alapvető nehézséget az Úz-völgyi tanya fogalmának tisztázatlansága, a tanyakép kontúrjainak elmosódottsága okozza. A magyar Alföldön az esetek többségében a tanya fogalma világos, a tanya, mint építészeti produktum egységként jelenik meg a szemlélő előtt. Adva van egy paraszti birtok. A birtok arra legalkalmasabb pontján áll a tanya, mint települési és építészeti egység, lakóházzal, istállóval, nyári konyhával, ólakkal, fákkal. A tanyához tartozó földeken túl más gazdák birtokai következnek, más tanyákkal. A szórványtelepülés tanyának nevezett egységei legtöbbször határozottan és világosan elkülönülnek egymástól. Ezzel szemben az Úz-völgyben helyenként összemosódnak a települési egységek határai. A XX. század elején a tanyásodás korai szakaszában, amikor még kilométernyi távolságok húzódtak a havasi telephelyek között, az elhatárolás itt is viszonylag egyszerű lehetett. Azonban a családi tanyabokrosodás, tanyaburjánzás korán megindult és ennek következményei jelentősen megnehezítették a települési egységek közötti határok megvonását. Nem csak arról van szó, hogy a szük patakvölgyekben, ahol kevés a hely a megtelepedésre, a XXI. század elején szinte egymásba érnek a tanyák, hanem egy-egy telephely kiterjedésének értelmezése körül is nehézségek mutatkoznak. A helyzet megvilágítására álljon előttünk egy példa! Egy szűk patakvölgyben egy csángó gazda 1930 táján vett 6 hold kaszálót. Megkereste rajta az építésre legalkalmasabb helyet, és ott felépítette tanyáját, amely állt egy lakóházból, egy csűrből, egy sütőházból. Idő haladtával a legidősebb fia számára épített egy másik tanyát, lakóházzal, csűrrel a 6 holdas kaszáló nyugati felén. Néhány év múlva a középső fia számára épített egy harmadik tanyát, ugyancsak lakóházzal, csűrrel az első tanyától nem túl nagy távolságban kelet felé. Közben az első tanya és a második tanya között a martban egy arra alkalmas helyen épített egy pincét, az első tanya és a harmadik tanya között pedig egy méhest, ami jó ha külön áll a többi épülettől. Időközben a legelső tanyát megörökölte a legkisebb fiú, aki jó gyimesi szokás szerint a 30 éves, elkorhadt aljú régi fa lakóházat szétszedte, és akár 10-20-30 méterrel arrébb, új lakóházat épített helyette. Ugyanezt cselekedhette a csűrrel is. A változások hatására a három tanyának mondható telep magasból vagy térképen szemlélve egy összefüggő épületfolyamnak látszik,