Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Népesedés–Migráció–Kontinuitás - Barna Gábor: 18. századi migrációs mozgalmak. Nógrád megyei betelepülők a tiszazugi Csépán
míg a Czucz és a vele rokon családok számára 1742-ben kiállított nádori donatios levél Czucz Lászlót említi.65 A csépai hagyomány öt alapító családról beszél, a Czucz, a Tercsi, a Palotai, a Szántó és a Csete családokról, akikről azt tartja, hogy férfi ősük a Csépán birtokos Móricz generális lányát vette feleségül, s innen származik birtokjoguk. E hagyomány, bár lényegében igaz, több vonatkozásban téves. Móricz generális lányát ugyanis Czucz László vette feleségül, s innen ágazott szét az említett öt nemesi nemzetség: 1. Czucz László, 2. Czucz Mihály, leányági örökléssel a Csete családé lett 1/5 rész. 3. Czucz Orsolya, Szántó Jánosné révén 1/5 rész a Szántó családé, 4. Czucz Katalin Zoliéi Jánosné lett, de a Zoliéi család fiúágon kihalt, s ez az ötödrész igy került a Palojtay (Palotai) családhoz, s végül 5. Czucz Albert után leányágon 1/5 rész: Tercsieké lett. Ezek a generációs különbségek tükröződnek abban is, hogy a Czucz és a Palotai család már az 1720-as, a másik három nemzetség pedig csak az 1750-es években költözött le Csépára.66 Nem Móricz generálistól, ahogy a szájhagyomány mondja, hanem Czúcz László leányaitól származott tehát szét a csépai öt nemesi nemzetség. A csépai Palojtai (Palotai) Ferenc, „kinek a’ Tzutz jószághoz ötödrész jussa volt, ugyan azon időből (Rákóczi, A Rákóczi szabadságharc leverése — BG.) felső Palotán valami Verebes Ferenc rebellis Curiáját elnyerte". A Czucz család kéziratos története — a család birtokában lévő okiratokra hivatkozva — egészen a 19. század közepéig utal honti, nógrádi kapcsolatokra konkrét hagyatéki ügyek kapcsán. A rokoni szálak addigra már elvékonyodtak, megszakadtak. Addig viszont a származási hely emlékét ébren tarthatták a csépai hagyományban.67 Származási helyét is ismerjük nemcsak ennek az öt, hanem több más csépai családnak is! A meghatározó, Csépa község életében mindig fontos szerepet játszó, máig meglévő Czúcz család a Nógrád megyei Ebeckxö 1 érkezett, s innen származik a Tarcsányi, a Palotai s valószínűleg a — Csépán ma már csak leányágon létező — Sárközy család is. A Sárközy családról tudjuk, hogy a XVIII. században Ebecken birtokosok, ahol leszármazottaik máig élnek. A Botka vagy más néven Vincze családot — közelebbi helymegjelölés nélkül — szintén Nógrád megyei eredetűnek tudjuk. Mindkét név, két különböző családot jelölve, máig megvan Csépán. A Hont megyei Kőkeszi volt az otthona a Csernus famíliának, s a Csépán ma már szintén nem található Csepreghyek a Heves megyei Nagybátonybó\ költöztek új lakóhelyükre. Hont megyeinek (közelebbi adat nélkül) tudjuk a Jakobey vagy más néven Miticzky családot, a Korponay és a Laczkó családot. Egy Gömör megyei család lóci (Nagylóc) ágából származnak a csépai Kaszák. A Paczolayak Nyitra megyéből, a Rozmis vagy Miezen család Trencsénből, a Závodszky család a Nógrád megyei Kékkőből ered. Hont megyeiek a Varjasyak, a Pekárik család pedig a Nógrád megyei Ebeckxö 1 és Kiskürtösxöl származik. Pl. a Balásyak Tiszafüreden, a Botka vagy Vincze család Tiszavárkonyon és Újkécskén keresztül költözött Csépára. Az anya65 Vö. BOTKA János 1977. 36.; CSÁK Ernő 1936. 4. skk. A Czucz család eredeti iratai Czucz Anna ny. tanárnő birtokában vannak (Szeged). Lemásolásuk engedélyezését ezúton is köszönöm. “ PESTY Frigyes 1979. 17.; BOTKA János 1977.; HAVASSY Péter 1982. 67 PESTY Frigyes 1979. 18. ill. a Czucz család kéziratos története. Vö. 10. jegyzet. 227
