Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Lukács László: Sokféle bírák. A faluközösség önigazgatásának „népi” tisztségviselői
lianak,”54 Dés tanácsa is rendszeresen szabályozta a húslátók tevékenységét, ahogy az a tanácsülési jegyzőkönyvekből kiderül. 1691-ben: „az húsnak javat a’ hús Latok intézések szerent mérjek két pénzén, az alab válóját más fél pénzén.” 1702-ben: „... meg mutatván mind Lakos mind idegen Hentes az Marhát Lábán és elevenen a Husláto Mestereknek és úgy vágják meg ne kun hanem benn a varoson.” „Végeztük... hogy az jo Ókor húsnak fontyat az Czehes mészárosok Nro d 3. De az Becsi fontai, az alab való ökör és kőver tehen húsnak fontyat Nro d 2 adgyak... Hús Lato Uraimek penigh magok bőcsületek(ne)k Consulalvan úgy Industriaskodgyanak hogy Defectus ez vegsesűnkb(en) ne tapasztaltassek.” 1729-ben: az le vágandó Marhat mind Lábán mind Husul, Hús lato Atyankfiainak tartoznak meg mutatni, es ha az Hús lato és Mészáros Atyánkfiái között olly disceptatio lenne hogy edgyik, az az Huslato Atyánkfiái égj polturara valónak nem itili, az mészárosok penig ugj akarjak merni, ollyankor Hadnagj Atyánkfiát requiralván két becsiilletes Ember iránt, kik Dirimallyak, és ha annak sem annualnának, az Mészáros aki azon Comperialtatik két forinttal bűntettessék meg.”55 Kővágóörs hasonló feladatkörrel ruházta fel székbíráit, ahogy az a tanácsülési jegyzőkönyv 1847. évi bejegyzéséből kitűnik: mészárosok eránt végeztetett, hogy székbíróknak Salamon József, Boros Áron választatván meg, ezeknek kötelességüknek tétetett, hogy a két mészárszéknél levágandó mind szarvasmarhákra, mind birkákra ügyeljenek s anélkül hogy nekik a vágás bejelentetnék vágni a mészárosoknak szabad ne légyen, hogy így mind jó és egészséges hús mérettessen, mind jó mértékadása eszközöltessen — ha pedig bármellik mészáros a nevezett székbírónak tudta nélkül vágnának marhákat vagy birkákat, első alkalommal 4 fi, második alkalommal 10 fr bírság tovább(á) ugyanazon székbirák által tüsténti végrehajtás mellett büntessenek.”56 Alsóörsön ugyan egyetlen székbírót sem ismerünk név szerint, de két alkalommal is említették a községi iratokban ezt a tisztséget. Nay Mózes kocsmáros és mészáros 1843-ban aláírt bérleti szerződése értelmében tartozott igaz fonttal és bormértékkel élni, jó, egészséges marhát vágni, azt a rendelt székbírónak bemutatni, a húst a vármegyei árszabás szerint mérni. Köteles volt a lelkész, a rektor és a törvénybíró hús- és faggyújárandóságait kiadni. 1860-ban az Offenbek Jánossal kötött árendás szerződésben is előírták, hogy a mészáros éjjel húst nem vághat, hanem tartozik azt mindenkor az állítandó székbíró jelenlétében megtenni.57 Kecelen a XVIII. században a székbíró szolgálati használatra lovat kapott a községtől, ezzel járt állatokat vásárolni a határban. Az 1785. évi bérleti szerződés szerint a marhalábak, orrok, pacal, „hurka”, máj, tüdő, lép, nyelv, szív felével a mészáros szabadon rendelkezett, a másik fele a székbírót illette. Kecelen is a székbíró adta ki az iskolamester, a jegyző, a harangozó, a községi kocsis, a gazdasszony és a dömötöri kocsmáros évi hús- vagy faggyújárandóságát.58 54 SZABÓ T. Attila 1997. IX. 170. 55 SZABÓ T. Attila 1993. V. 377-378. 56 A kővágóörsi Evangélikus Egyházközség irattára. Kővágó Eörsi Ágostai Vallást tartó Nemes Közönségnek Jegyzőkönyve, 1817-1874. 57 L1CHTNECKERT András - MÁRKUSNÉ Vörös Hajnalka 1996. 235. 58 BÁRTH János 1984. 172. 408
