Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Lukács László: Sokféle bírák. A faluközösség önigazgatásának „népi” tisztségviselői
Vásár bíró A vásáros helyek, városok, mezővárosok tanácsa a vásár jogszerű lebonyolításának biztosítására, a vásárban elkövetett szabálysértések büntetésére, a vásári rend fenntartására, az eladók és a vevők között keletkezett viták gyors, helyszíni eldöntésére vásárbíróságot szervezett. Vezetője a vásárbíró (vásárfelügyelő) volt, aki a helység bírájának felügyelete alatt működött. Segédszemélyzetét az inspektor, alfelügyelö, gabonamérő, vásárfelügyelő segéd, strázsamester és a hajdúk alkották. A vásárbírót választották, beosztottjai alkalmazottak voltak. Jelvénye Pozsonyban a persely, Kolozsváron a botocska volt, amit a vásárban mindig a kezében tartott, hogy a helyi és vidéki vásárosok is megismerjék. Hatásköre igazgatási és bíráskodási feladatokra terjedt ki. Feladatkörébe tartozott a mérésügy, az áruk minőségének ellenőrzése, az árak ellenőrzése, az árulási szabályok megtartásának felügyelete, a helypénz szedése, a vámszedés, a pénzek ellenőrzése, az árusok helyének kijelölése, a kereskedés jogszerűségének elbírálása, a helyi lakosság ellátásának biztosítása, a talált tárgyak őrzése és hirdetése, a kereskedelmi társaságba való felvétel feltételeinek kivizsgálása, a vásártér, piactér tisztaságának biztosítása, ellenőrzése. Bíráskodási jogköre a vásár idején elkövetett kisebb bűncselekményekre, a vásári ügyletekkel, adásvétellel kapcsolatos vitákra, a károkozásra, a szerződésszegésre és a letétbe helyezési ügyekre terjedt ki. Székesfehérváron a XVIII. század végén a következő büntetési fajtákat alkalmazta: közmunka, börtön, testi fenyítés (pálca, bot, korbácsolás), megszégyenítés (megbélyegzés, pellengér), kopaszra nyírás, vásárból kitiltás, városból kicsapás (kiűzés, kitiltás), pénzbüntetés.59 Újlak (Szerém m.) város jogkönyve 1525-ből említi a vásárbírót vagy kisbírót, aki a főbíró helyettese: „A vásárbírónak, vagyis a kisbírónak kötelessége tanácsával segíteni a főbírónak és a 12 esküdt polgárnak a súlyosabb ügyekben. A főbíró jobbján külön hivatali ülőhellyel kell rendelkeznie, és őt jövetelekor mind a főbírónak, mind pedig a 12 esküdtpolgámak tisztelettel kell fogadnia.”60 Újlak jogkönyve ugyan nem említi a vásárbíró vásárokkal kapcsolatos feladatkörét, egy helyen „kisbírónak vagy pénzbírónak” a megválasztásáról rendelkezik, ami azt sejteti, hogy a vásárbíró a városi jövedelmek ellenőrzésével foglalkozott, talán a vásári, piaci helypénzt is ő szedette be.61 Említettem, hogy a XVI. század végén a vásárbírák Kolozsváron is az önkormányzati tisztviselői hierarchia magasabb szintjén álltak: a széklátókra ők ügyeltek fel. Köveskál mezőváros évente három országos vásárt tartott. A vásárok tartása feljogosította az önkormányzatot helypénz szedésére, a vásározók állatai után a legeltetési díj beszedésére. Ugyancsak a mezőváros pénztárát gyarapította a hiteles mértékek és a sátrak bérletéből befolyt pénz. A XIX. század első felében a városbírónak alárendelt vásárbíró látta el segédeivel és a hajdúkkal a vásárigazgatási felada59TÁRKÁNY Szűcs Ernő 1981. 665-667.; TÁRKÁNY Szűcs Ernő 1982. 504.; KÁLLAY István 1971. 110-112. 60 HEGEDŰS Antal 1983. 164. 61 HEGEDŰS Antal 1983.93. 409
