Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Népi vallásosság – Térben és időben - S. Lackovics Emőke: Bakonyi és Balaton-felvidéki közösségek zarándokai, búcsújárása
Látogatottság és népszerűség tekintetében a zarándokhelyek között a másodikként Csatka szerepel. Azt mondhatjuk, hogy nincs a Bakonynak és a Balaton- felvidéknek olyan római katolikus közössége, amely ne zarándokolt volna el legalább egyszer Csatkára, sőt, távoli helyekről is jöttek ide, de a szomszédos búcsújáró helyek lakossága ugyancsak rendszeresen felkereste ezt a kegyhelyet. Csatka a legfiatalabb, legkésőbben feltűnt búcsújáró helyek közé tartozik. Igaz, hogy a középkorban pálos kolostor állt itt, azonban adatok hiányában nem igazolható, hogy búcsújáró hely lett volna, bár a hagyomány őrzi egy kápolnának és csodaforrásnak az emlékét. A kápolna nyomait és a forrást Römer Flóris szintén megemlíti.24 A kegyhellyé válás történetében az első és döntő állomás 1862, amikor egy ácsi takácsmestemek, Csöbönyei Józsefnek látomásában megjelent itt a fák között, a kútban, a Szeplőtelenül Fogantatott Szüzanya (jó illatú füst, csillagok, fényesség, csillagoktól övezett virágkoszorú). Azonban már 1837 óta jártak ide a forráshoz, mert vizét gyógyító erejűnek tartották, ahogy arról a súri plébános tudósított. A látomásokat követően elözönlötték a helyet a gyógyulni vágyók, amelyben az esettel foglalkozók szerint minden bizonnyal nagy szerepet játszott az 1858. évi lourdesi Mária-jelenés, továbbá a Szeplőtelen Fogantatás hittétellé nyilvánítása, és nem utolsósorban több kegyhely (Jásd, Bodajk, Sümeg, Andocs) közelsége, illetve látogatottsága.25 1863-ban engedélyezte itt a veszprémi püspök a kápolna megépítését, amelyhez jelentős támogatással járult hozzá báró Fiáth Ferencné és amit 1864-ben szenteltek fel.26 A kegyszobor Lourdesi-típusú, rózsafüzért tartó, összekulcsolt kezű, öltöztetős Mária szobor, fején koronával. A Szeplőtelen Fogantatás eszméjét testesíti meg.27 Egyházi tiltás és az elismerés késedelmessége ellenére Csatkát tömegek keresték fel, és a jegyzőkönyvek, továbbá szemtanúk, érintettek elbeszélése nagyszámú csodás gyógyulásról tanúskodik. Szembetegségben szenvedők, törött végtagokkal, elmérgesedett, gyógyulni nem akaró fekélyekkel gyötrődök és lelki bajokkal küszködök nyertek itt gyógyulást, olyanok is, akik évtizedek óta hordozták betegségüket. Szentgáli, tótvázsonyi, öcsi, csékúti, városlődi, hidegkúti rátóti, nagyvázsonyi betegek gyógyulását mondták el 1937-ben Vajkai Aurélnak az ide zarándokolok.28 Még az 1990-es években is hallottam azonban a Csatkán történt gyógyulásokat megerősítő történeteket (szembaj, meddőség megszűnése) Berhidán. Nemcsak római katolikusok, hanem protestáns, sőt zsidó betegek ugyancsak meggyógyultak itt. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy más kegyhelyek lakosai, így jásdiak, bodajkiak, bakonybéliek egyaránt felkeresték. Csatka búcsúnapja Sarlós Boldogasszony július 2-án és Kisasszony napja (Mária születése) szeptember 8-án. A főbúcsú a szeptember nyolcadikai, ekkor érkez- tek/érkeznek tömegesen a zarándokok. A szomszédos, főleg a német falvakból viszont felkeresték a szentkutat szombatonként, a helyiek vasárnap, többen pedig 24 VAJKAI Aurél 1940. 2.; RÖMER Flóris 1860. 94. 25 VAJKAI Aurél 1940. 2-7. 26 VAJKAI Aurél 1940. 2. 27 BÁLINT Sándor - BARNA Gábor 1994. 326.; SZENTHELYI MOLNÁR István - MAUKS Márta 1988. 44-45. 28 Lásd Vajkai említett munkáját (1940), amelyben több helyen is szerepelnek erre vonatkozó adatok. VAJKAI Aurél 1940. 261
