Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Szűcs Judit: Csongrád, Alt Csongrád, Belső-, Külsőváros, Szentes
hogy a feleség azonnal menjen haza a házba betelepült katonákat ellátni.16 17 Váry Gellért leírásából a számunkra fontos tényeket egy család példáján láthatjuk. A minta alkalmazható városi polgár, iparos, tanyai gazda háza népére is. Sághy Mihály „csak” annyiról tudósít, hogy a vízimolnárok a mostani „nagyrétbe” vitték át a menekülőket. A menekülők családi státuszát, foglalkozását nem részletezi. Két oldallal később annyit jegyez meg, hogy „ akik otthon maradtak, leginkább öregek, kiknek veszteni valójuk már úgy sem igen lehetett...'"'1 Vagyis, amelyik ház népéhez öregek is tartoztak, ők maradtak otthon. Az előbbiek alapján mondhatjuk, hogy a Tisza jobb partján, annak kanyarulatában élve a Külsővárosból a Belsővárosba, onnan a Körös-toroknál, a Tiszán át be a rétbe menekült a csongrádi ember. Erről nemcsak a két idézett helyi szerző írt, hanem a szóbeli emlékezet is ,,szól(t)”. Deák József jegyezte le egy földrajzi nevek gyűjtése közben hallott monda bevezetőjeként az alábbi mondatot: „Amikor a törökök elfoglalták a várost, a lakosság a rétbe menekült, de kenyeret sütni átjártak a városba, mert odaát nem vót kemencéjük.”18 Maszlag Istvánné Bori Etelka (1912— 1991) — akinek apja, Bori Gáspár, nagyapja és két nagybátyja, Bori István és Bori Rókus is belsővárosi halász volt — 1985-ben lejegyzett visszaemlékezésében olvassuk: ,y4z én apám legtöbbet a Körözsbe meg a Kurcáná. Átmentünk a Körözsbe meg a Kurcáná. Átmentünk a Körös-torokná, a révné (t. csónyikon, később ladikon). Legtöbbet odaát a Körözsbe vagy odabent a Kurcába. Tésen meg a Mentett-rétbe. Legtöbbet a Kurcán varsáztak. Montuk, hogy odabent vannak a Kurcán. Ott nádas vót." Mészáros János (1925-2004), szintén belsővárosi halász mondta el: „Ötvenhatba mentem be a Mentett-rétbe, a Kurcára halászni. Előtte a Körözsön vótam. Onnan legyüttem, bementem a Kurcára." (Füzesi Péter 1965-ben Dörömbözi Mészáros Istvánról, a nagyapáról írva említi meg, hogy M. J., az unoka Magyartés Mentett-rét 13. szám alatt lakott.)19 Tehát a halászok nemcsak a 19. század végén, a 20. század elején, de még a 20. század közepén is Csongrád-Belsővárosból a Tiszán a bal partra átkelve bementek a rétbe, a Körösre és a Kurcára halászni. A rét A rét fogalmát vitatják, különböző jelentéseit adják meg. Például az értelmező és a szinonima szótárak összegzését jelentő szótárban: „mező, kaszáló, legelő, gyep, rétség, pázsit, tisztás, lapos (táj), róna”20 Egy száz évvel korábbi összegzésben: „1. rét ...mocsaras, lápos tavas hely, mely halászatra is alkalmas (Általánosan haszn. Herman O. Halászat K.).” További „[1. rétes], rétes-hely: a folyó árterének sekély helyei, a hol a tapogatóval halásznak. Szeged, Herman O. Halászat K.).”21 Az Alföld kiterjedt rétje, a Sárrét leírásában: „... a múlt század közepéig, amíg szabályozatlan folyóink kényükre-kedvükre locsolgatták a földjeinket, ez a kiterjedt lapály volt a 16 VÁRY Gellert 1974. 43-47. 17 SÁGHY Mihály 1910. 85. 18 DEÁK József 1978. (Előszó) 35. 19 FÜZESI Péter 1965. 275-276. 20 KISS Gábor 2001.738. 21 SZINNYE1 József 2003. 1847-1848. 89
