Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Tanyák és szállások – Falvak és városok - Szűcs Judit: Csongrád, Alt Csongrád, Belső-, Külsőváros, Szentes

Nagysárrét magva.”22 Szentes lakói, akik a vizeket és a réteket a csongrádiakkal közösen használták a „rét” kifejezést a fenti Szinnyei idézte és Szűcs Sándor megfogalmazta jelentésben használták. „A Rét nádas vót, vízjárásos terület” — mondja Zsíros Katalin adatközlője a Tisza szabályozás előtti árterületéről, az Alsórétről, de ez érvényes a Felsőrétre is, amely a Kurca rétjét jelenti,23 ahová a csongrádiak átjártak halászni. Nyíri Antal, a szentesi születésű, jelentésbeli árnyalatokra érzékeny nyelvtörténész, a szentesi nyelv anyanyelvi szintű ismerője és kutatója következőképpen határozza meg a tárgyalt szó jelentését: „Az én tapasztalatom szerint a rét: az év nagy részében vízjárta, haragos zöld füvű, több helyen totyogós, ingoványos, lápos, náddal, gyékénnyel, kákával ... egyéb gazzal felvert tájék, melyen a járást csak a rétes ember, pásztor, halász tudta. Kaszálónak, legelőnek kiváló. — A rét szónak még nincs megoldva az eredete. — A mező viszont nem vízjárta terület.”24 A rétet a csongrádi írott források és az adatközlők is a szentesihez hasonló jelentésben használták.

Andrásfalvy Sárköz leírásában, „A vízrajz növény- és településföldrajzi összefüggései. Az ártéri szintek és jellemző növényzetük leírása és népi elnevezései” című fejezetben a rét szó nem fordul elő, fogalma részben más szavakban, például a berek szóban jelenik meg.25 (Lehet, hogy nem véletlen a Sárköz elnevezés, mely az alföldi fogalmaink szerint a Sárréthez hasonló területet jelent, de emellett bizonyos tartalmi különbséget is takar?)

Csupán a kérdés fel vetődését jelezve visszatérek az eredeti témánkhoz. A rét az a vízjárásos, náddal, sással és más vízi növényekkel borított, zsombékos terület, ahová bementek és ahol menedéket találtak a közeli település lakói, így a csongrádiak is.

Várhát, Csongrád, Alt Csongrád, Szentes

Az elmenekült lakosok a Tisza túlsó oldalán, a Körös torkolata környékén, a Körös, Kurca rétjei védelmében, a hátságokon, a két Várháton (a mai nagyréti Várháton és a szentesi Várháton), egyszóval a vízjárta vidék kiemelkedő hátságain26 lakhattak veszély esetén. Időlegesen akár kétlakiak is lehettek, ahogyan a szentesiek a török időkben. A Kurca-parti település lakói — talán a fenyegetettség, az áradás, az útviszonyok függvényében — különböző helyre, irányba, Bőd faluba, Csongrád- ra, de a lakhelyüktől távoli Kurca nádasaiba — az Ilona-partra — is bemenekültek.27 Idézzük Simától a forrást, a Petrák Krónikát: „...a török e tájon levő uralkodása alatt ... Szentes városa magyar lakosai a város alatti rétségbe Böjtösi István neveze22 SZŰCS Sándor 1992.23.

23 ZSÍROS Katalin 1990. 21.; NYÍRI Antal 1948. 17.

24 NYÍRI Antal 1948. 16-19.

25 ANDRÁSFALVY Bertalan 1973. 8-18.

26 DEÁK József 1978. (Melléklet) 2-3.; ZSÍROS Katalin. 1990. 25-26. Lásd a 6. térképvázlatot a szentesi Várháttal.

27 Ennek jó összegzése a kor színvonalán: SIMA László 1914. 99., 126., 137., 138-139., 145-146. Forrásai még kéziratban a Petrák Krónika, azóta teljes terjedelmében megjelent TAKÁCS Edit 1997., a Reformáta Ekklésia Históriája, megjelent KIS Bálint 1992. és BALOGH János, szintén helyi szerző írásai.

90