Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Szűcs Judit: Csongrád, Alt Csongrád, Belső-, Külsőváros, Szentes
jelölték.)8 Vary Gellért a 19. század közepének szóhasználatára emlékszik, majd rendszeresen hazajárva, az itthoniakkal kapcsolatot tartva megőrzi a földrajzi névpár használatát. A szülővárosában élete során, főként a 19. század közepe és vége közötti változásokat megfigyeli, lejegyzi, de a tárgyalt nevek változásáról nem számol be. Ugyanakkor a korabeli iratokban felváltva szerepel a belső- és a bel- előtag. Az 1854. évi tanácsi jegyzőkönyvben „a belvárosban” két lakos közötti „utczai kijárási villongási ügy”-ről olvashatunk. Ugyanakkor a város 1855-ös térképén a Belsőváros és Külsőváros elnevezés szerepel a város meghatározó két, nyugati és keleti része neveként. Alig korábbi időszakban a „belső” helymeghatározó név fontos, birtokjogi jelentőségű, hiszen az 1839-es keltezésű legelő elkülönítési okirat szerint „a belső város végéig ... a Tisza jobb partja az Úrbéres legelő határja”. Az 1773-ban megkezdett, az „Örökségek eladásának és vevésének ... könyve” kezdetben a vevők és eladók lakhelyeként használja a névpárt. 1774. december 11-i bejegyzés részlete: „... mely Szöllönek Fölső Szomszédja külső Városi Lakos Szabó Péter, Alsó pediglen külső Városi Deák János...” Majd egy 1778. június 18-i eladás: „Belső Városon lévő házát el adta Soós András Benedek Jánosnak Húsz Rhenes Forintokon ...”9 Majd néhány adásvételnél használva ezt a meghatározást, később elmarad a külső, belső földrajzi meghatározás, nincs jelentősége a tulajdonosok azonosításában. Korábbi — még a szerző által nem kutatott — levéltári forrásokban is elő kell, hogy forduljon a kifejezés, de az 1770-es évekbeli elnevezést — a vidék lakottsága, használata mellett — nemcsak több évtizedes, hanem több évszázados névhasználat előzhette meg. Csongrád közelében, a kanyarokat vető Körös partján Külső-, Belső-Tehenest, szintén Szentes határában, a Veker folyómedréhez igazodva Külső-, Belső-Ecsert, a Kórógy folyása mentén Külső- és Belső-Dónátot határrész nevekként találjuk meg. (A Külső- és Belső-Nyomás nevében — Zsíros Katalin szerint — a külső-belső névpár a városhoz viszonyítottságot fejez ki.)10 * Jelen írás terjedelme nem teszi lehetővé, hogy a névpár további, Kárpát-medencére kiterjedő vizsgálatát bemutassa. A „ külső” és „ belső" nevek jelentése A Tolnai Sárközről írja Andrásfalvy Bertalan: „Itt a belső, a folyó felé eső, a külső a folyótól távolabb eső helyre utal... A belső a rejtettséget, védelmet, az elrejtőzés lehetőségét biztositó ártéri erdőt és szigeteket, a külső pedig a nyílt árvízmentes szintet jelenti, ahonnan ellenség hírére be, az ártér rejtekeibe menekült a nép.”11 Ez a belső Csongrádon azt jelenti, hogy a város egy része a folyó keletre vetett kanyarulatában, annak is az ún. magaspartján, a jelenlegi Körös-torkolat közelében van. Kérdés, hogy az itt élő nép hová ment be? Ment-e bentebb? Először Vary Gellért válaszol a kérdésre a szabadságharc idején a menekülés, népnyelven a „szala- dás” leírásában. A nevezett esemény 1849. július 30-án, és az azt követő három 8 VÁRY Gellért 1974. 175. A „külső”, „belső” előfordulása: 15., 24., 29-30., 43., 119-120., 126., 128., 132., 173-177., 199. 9 Csongrád Megyei Levéltár, Csongrád (város) Levéltára. Örökségek eladásának és vevésének ... könyve. Más néven: 1773. évi örökségek változási könyve. 3„ 6. 10 ZSÍROS Katalin 1990. 31., 37-38., 44., 102., 111. Ehhez is jó összefoglaló térképvázlat a 16-17. között. " ANDRÁSFALVY Bertalan 1973. 10. 87
