Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Szűcs Judit: Csongrád, Alt Csongrád, Belső-, Külsőváros, Szentes
Az alföldi városok szerkezetét vizsgáló geográfus a település fekvését 20. századi állapotában térképről látva értelmezte. A „kelet felé kilendülő zug”-ától ... „irtózva háromszög alakot ölt”, „nyugatra terjeszkedik”.5 A szerző által vizsgált 28 alföldi városból tíz ma is élő folyóvíz egyik vagy másik partjára, míg kettő, Szolnok és Szeged, két folyó szögébe épült. Ezek közül csak egy, a mai Csongrád épült a folyó kanyarulatába.6 Mendöl vizsgálatát is figyelembe véve mondhatjuk, hogy a város jelenlegi szerkezete kettős, egyrészt követi a víz folyását, kis része bent van a kanyarban, másrészt a Kiskunfélegyháza-Szentes közötti úthoz kapcsolódik. Adatok a belső, külső földrajzi névpár szóbeli és írásbeli használatához 1985-1986-ban a város régi településrészének idős lakói felváltva nevezték szűkebb lakhelyüket bel- és belsővárosnak. „Belváros, ahogy ez a gödör (ti. Kerekárok) vöt, amit beépítettek. Ott vót a határ." (Maszlag István sz. 1909.). „Ez a Belváros, de mán finomíttyuk, de valóban (ti. valójában) úgy monták, Belsőváros..." (Kotogánné Eke Erzsébet sz. 1914.). Deák Mihály (sz. 1902.) az elnevezés indoklását is megadja: „Belsőváros, mert körülfolyta a Tisza, ez olyan félsziget.". Előfordult, hogy a Kisrétben élő, fiatalabb generáció tagja is hallotta, megjegyezte: „Rókus bácsi testvérétől, Erzsiké nénitű hallottam, hogy Belsőváros." (Szepesi Istvánná Szántai Erzsébet sz. 1927.) Rókus bácsi, azaz Nagy Rókus a Kisrétben a Szántai család alkalmazottja volt legénykorában, az 1930-as években. Ha valaki a nevezett városrészbe indult a Külsővárosból, akkor az mondta, hogy „bemegy”. Az 1980-as években, amikor már csak (főként az ott lakó) legidősebbek használták a Belsőváros nevet, az akkor 50-60 évesek még a „be” irányjelölést őrizték. A névpár másik tagjának használatára is van szóbeli adat. Gulyás Ferenc (sz. 1910.) 1945 előtti időkben csúvárosként, azaz malom, esetünkben a Keresztény Gőzmalom számára a városban őrletnivalót csengős lovas kocsival gyűjtő, szállító alkalmazottként mondja: „A Külsőváros külső részén szettem össze az őrletnivalót." (Ez a város északnyugati, a Tiszának a mai Körös-torok előtt keletre vetett kanyarán kívül, tőle távolabb eső része.) Deák József az 1978-ban összeállított, kéziratos földrajzinév-gyűjtésében a bel-, belsővárost, a külsővárost és a kerekárkot együtt, egymással határozza meg.7 Váry Gellért (polgári nevén Meister Sándor, 1843—1926) csongrádi születésű piarista paptanár 1904-ben gyermekkorára visszaemlékezve írja: „Mikor az ember belső városból a külső városba vezető töltésen a Szentjános mellett átjön, talál még néhány ilyen belsövárosi modorú házat..." Összesen tíz helyen, rövidebb-hosszabb szövegekben, hely vagy irány jelölésként használja a névpárt együtt és külön-külön is. Egyszer fordul elő a közép város elnevezés, amely a település két szélső, keleti és nyugati vége közötti egységet jelentette. (Az elnevezés harmadik tagját térképen is Csongrádi településszerkezete a 20. századi jelenkutató szemével 5 MENDÖL Tibor 1936. 24. 6 MENDÖL Tibor 1936. 1-44. és 16 számozatlan várostérkép-vázlatoldal. A 25. vázlaton Csongrád. 7 DEÁK József 1978. (Előszó) 34. idézte TARI László 1977. 35. — Ezúton köszönöm Deák Józsefnek, hogy kéziratát rendelkezésemre bocsájtotta. 86
