Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Egy tudomány forrásvidékén - Hála József: Hogyan gyűjtöttek elődeink? Anekdoták és történetek a magyar néprajztudomány klasszikusairól II.
HÁLA JÓZSEF Hogyan gyűjtöttek elődeink? Anekdoták és történetek a magyar néprajztudomány klasszikusairól II.' Gyűjteni nehéz... Miért nincs bakterdal a „ Magyar mythologiá "-ban? Bél Mátyás a XVIII. század első felében Besztercebányáról írva egyebek mellett a következőket közölte: „A városnak három különböző magasságú tornya van. A legrégibb a piactér melletti szélén; olyan karcsú, hogy azt hinné az ember, magasságát nem képes viselni; a körülvevő faerkélyeken kívül ugyanis háromhasú emelkedő teteje bronzzal födve. Nevét onnan kapta, hogy áruk mérésére, főleg az eladandó vaséra szánták. A másik sokkal nagyobb, a vár kapujánál helyezkedik el; itt látható az óriási ércharang [...] itt a kürtösök és az őrök székhelye. Azok, régi szokás szerint minden óraütéskor jelt adnak kürtjelükkel, az őrök éberségét adva hírül vele; ezek éjszaka óránként harsány hangon bizonyítják, hogy őrködnek; »Szalaj, virrasztaj!« szavakat kiáltva sztentori hangon. Gyakran tudakoltam, mit jelentenek ezek a teljesen eltorzult szavak, de nem akadt Oidipusz, aki megfejthette volna; hogy kellett aztán egy idegentől megtudnom jelentésüket, nem árt ide megírnom. így beszél ugyanis Charles Lecluse: Hasonló szokásuk van az éjjeli őrség teljesítésénél a pannonoknak (a törökök hadi szokásairól volt só ezen a helyen), hogy hangosan kiáltanak egymásnak és őrségre biztatnak, egyre ismételgetve ezeket a szavakat: Szóljál, szóljál, virrasztó, szóljál [...] az őrök parancsnoka pedig, akit vigyázónak neveznek, ha az őröket elnyomja az álom, és a kiáltást elmulasztják, ugyan ezekkel a szavakkal szokta őket figyelmeztetni: Szóljál, virrasztó [...] Mikor pedig az őrök hajnalban elvonultak, ezt szokták énekelni: Hajnal vagyon, szép piros hajnal, hajnal vagyon! [...] majd hozzáteszik: Majd megvirrad, hajnal vagyon, Szép piros hajnal! [...] Ennyit az örökjeiéről.”1 2 A „szép piros hajnal”-ról a múltban Hont vármegye székhelyén, Ipolyságon a bakterek, (éjjeliőrök)3 4 5 6 énekeltek. Ipolyi Arnold, nagy művének, a Magyar mythologiá-nak4 megírásához, kortársaihoz, például Erdélyi Jánoshoz, a Népdalok és mondák 5 összeállítójához, valamint Kriza Jánoshoz, a Vadrózsák 6 megalkotójához 1 A dolgozat I. része a Néprajzi Látóhatárban (HÁLA József 1997.) jelent meg, ábrákkal kiegészített változata kötetben (HÁLA József 2003.) is napvilágot látott. 2 BÉL Mátyás 1984. 273. 3 Emlékük a közeli Tésán az 1990-es évekig fennmaradt: „A faluban bakteri is alkalmaztak, aki este hattól minden órában jelezte az időt. Tülkével fújt, meg »énekőt« is. Az időjelzés mindig más helyen történt. A baktemek a csősz is segített, de később tevékenységüket megszüntették, mert »az éjjeliőr itt énekőt, amott meg loptak«.” (CSAKY Károly 1996. 6., 8.) 4 IPOLYI Arnold 1854. 5 ERDÉLYI János 1846-1848. 6 KRIZA János 1863. 545
