Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Kétvízközi homokszemek - Solymos Ede: Morzsák egy észak-bácskai néprajzkutató tarisznyájából

SÓLYMOS Ede Morzsák egy észak-bácskai néprajzkutató tarisznyájából Hetvenötödik születésnapomon elmondott köszöntőjében Bárth János felhívta a figyelmet arra, hogy néprajzi gyűjtés közben sok olyan kisebb-nagyobb adat kerül lejegyzésre, ami nem tartozik szorosan a kutatott témához, ezért elrejtve marad egy adattárban, már csak azért is, mert sokszor egy nagyobb témakör mellé beszúrva szerepel. Tanácsát megfogadva régi jegyzeteimből gyűjtöttem ki olyasféle „morzsá­kat”, amelyek mások számára talán hasznosak lehetnek. Az alábbiakban ezekből a „morzsákból” közlök egy marokkal. A szövegeket igyekeztem témánként csoporto­sítani, ám ez időnként komoly nehézséggel járt, hiszen általában többféle jellegű adat is található bennük. A közlés végén szerepel az adatközlő neve, életkora (a gyűjtés évében), foglalkozása (amennyiben nem földműves), esetenként a nemzeti­sége, a gyűjtés helye, időpontja, valamint a bajai Türr István Múzeum adattári leltári száma. I. Falvak a tájban Sükösd Régen nem itt volt a falu, Ósükösdön meg Besnyőn laktak. Az árvíz alatt köl­töztették ide a népeket, de nem akartak ám gyünni, épp úgy, mint a tanyákat nem akarják most elhagyni. Karhatalommal hozták ki a népet, mert mindent elöntött a Duna. Magyar nép volt, a nevük hasonlít a ráchoz. De ez magyar nép. Régen sö­vényből építették a házakat, aztán szépen besimították, ha gyütt a víz, lemosta, aztán újból becsinálták. Cigányok itt mindig voltak, koldultak, teknőt csináltak, vályogot nem vertek. Régen csak a Vajas mellett laktak, tán 10 éve adtak nekik helyet a homokon. Azelőtt a cigányokkal nem házasodtak össze, most már igen, a menyem is az. Nem szeret­nek ezek most sem dolgozni, a menyem is olyan. (Szerletics József 56 éves, Sükösd, 1969. Adattár: 106-69.) Előbb a Csanádiakat zavarták föl, aztán a sükösdiek nem akarta ide jönni, fel­uszították a népet, hogy itt nagy tűz van az erdőben, mert itt mind erdő volt. Mikor minden férfi feljött, mert a gázát felgyújtották, a Csanádi férfiakat fölhozták Ósükösdre, és felgyújtatták velük az összes házakat, csak az asszonyok és a gyere­kek voltak otthon. Akkor ide hurcolkodtak. Akkor a süközdiek mentek át Csanádra, azok gyújtották föl Csanádot. 1777-80 körül volt. Ez orosz nemzetiség, egyedüli magyar község a környéken Fájsz. (András István 30 éves, Sükösd, 1958. Adattár: 99-69.) 463

Next

/
Oldalképek
Tartalom