Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Kétvízközi homokszemek - Solymos Ede: Morzsák egy észak-bácskai néprajzkutató tarisznyájából
SÓLYMOS Ede Morzsák egy észak-bácskai néprajzkutató tarisznyájából Hetvenötödik születésnapomon elmondott köszöntőjében Bárth János felhívta a figyelmet arra, hogy néprajzi gyűjtés közben sok olyan kisebb-nagyobb adat kerül lejegyzésre, ami nem tartozik szorosan a kutatott témához, ezért elrejtve marad egy adattárban, már csak azért is, mert sokszor egy nagyobb témakör mellé beszúrva szerepel. Tanácsát megfogadva régi jegyzeteimből gyűjtöttem ki olyasféle „morzsákat”, amelyek mások számára talán hasznosak lehetnek. Az alábbiakban ezekből a „morzsákból” közlök egy marokkal. A szövegeket igyekeztem témánként csoportosítani, ám ez időnként komoly nehézséggel járt, hiszen általában többféle jellegű adat is található bennük. A közlés végén szerepel az adatközlő neve, életkora (a gyűjtés évében), foglalkozása (amennyiben nem földműves), esetenként a nemzetisége, a gyűjtés helye, időpontja, valamint a bajai Türr István Múzeum adattári leltári száma. I. Falvak a tájban Sükösd Régen nem itt volt a falu, Ósükösdön meg Besnyőn laktak. Az árvíz alatt költöztették ide a népeket, de nem akartak ám gyünni, épp úgy, mint a tanyákat nem akarják most elhagyni. Karhatalommal hozták ki a népet, mert mindent elöntött a Duna. Magyar nép volt, a nevük hasonlít a ráchoz. De ez magyar nép. Régen sövényből építették a házakat, aztán szépen besimították, ha gyütt a víz, lemosta, aztán újból becsinálták. Cigányok itt mindig voltak, koldultak, teknőt csináltak, vályogot nem vertek. Régen csak a Vajas mellett laktak, tán 10 éve adtak nekik helyet a homokon. Azelőtt a cigányokkal nem házasodtak össze, most már igen, a menyem is az. Nem szeretnek ezek most sem dolgozni, a menyem is olyan. (Szerletics József 56 éves, Sükösd, 1969. Adattár: 106-69.) Előbb a Csanádiakat zavarták föl, aztán a sükösdiek nem akarta ide jönni, feluszították a népet, hogy itt nagy tűz van az erdőben, mert itt mind erdő volt. Mikor minden férfi feljött, mert a gázát felgyújtották, a Csanádi férfiakat fölhozták Ósükösdre, és felgyújtatták velük az összes házakat, csak az asszonyok és a gyerekek voltak otthon. Akkor ide hurcolkodtak. Akkor a süközdiek mentek át Csanádra, azok gyújtották föl Csanádot. 1777-80 körül volt. Ez orosz nemzetiség, egyedüli magyar község a környéken Fájsz. (András István 30 éves, Sükösd, 1958. Adattár: 99-69.) 463
