Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Kétvízközi homokszemek - Solymos Ede: Morzsák egy észak-bácskai néprajzkutató tarisznyájából

(Egy nap múlva ugyanez az adatközlő már így mondta el a történetet):

1780 körül jöttek fel ide, a Duna mellett laktak, halászattal foglalkoztak a férfiak. Valami uradalom volt itt nem messze1, papi birtok volt, a népeket már évekkel előbb a hegyre akarta telepíteni. De sem a Csanádiak, sem a mieink nem akarták ott hagyni. Az uradalom összes embereit összeszedték a karhatalommal együtt, s a férfiakat kihajtották ide a hegyre, a Csanádiakkal pedig felgyújtanák a házakat. A tüzeket észrevették, szaladtak haza, de késő volt. A Csanádiak után mentek, de az erő is oda ment, verekedni nem tudtak, bosszúból felgyújtották a Csanádi házakat. Ott nem engedtek több házat építeni. Aztán osztottak földet, 70 család jött fel. Mindenkinek kiadták, hogy ahol akar, foglaljon annyi területet, amennyit meg bír munkálni. Sok volt a dombhát közbe, senkinek sem kellett. Jött egy rendelet, hogy a műveletlen talajok elsősorban az államkincstár tulajdona lesz, az pedig elajándékozta az érseknek. A papok, hogy ne legye széjjel a földjük, mert nem tudták megművelni, a legjobb talajokat kisajátították, úgy lett az az érsekuradalomé. Ide le sem akart senki menni, mert rét volt meg nádas. (András István 30 éves, Sükösd, 1958. Adattár: 99- 69.)

A falu kisorosz eredetű, a föld elnevezések is oroszok. Sok a -vies nevű, de az szláv, meg sok magyarosított. Sirokapolya = széles mező, Vucinapolya = húzd ki a mezőre, Karasovica = nagyon jó föld. „Sükösdi muszka, szentistváni virgonc, Csanádi bunkók?', mert a legtöbb a református Csanádon. így csúfolták egymást. Bújdosó János azért lett Bujdosó, mert mikor még Osüközdön laktak, két gyerek jött valahonnan. Az elöljáróság kérdezte, kicsodák, azt mondták, bujdosók. így az egyiket beírták Bujdosónak, a másikat Lógónak.

A Rádicsokat is kérdeztem a származásukról, ők horvátországi Rádicsok. A Rádics bán, akit megöltek, az összes fellelhető Rádicsra hagyta volna a birtokát. Kemya apja is horvát, nem is tudott magyarul.

Azelőtt csak legeltetni jártak ide föl a mostani falu helyére, de ott lent — Ósüküsdön — állandóan felvetette őket a víz, azért jöttek ide. A községháza téglákból volt építve, tán 10 éve, hogy szétszedték a falát, még lakható volt. Az iskola közelében volt. Volt itt egy öreg, Balog bácsi, annál volt az ósüközdi templom sekrestyéjének a szekrénye.

Csanád is a Dunaparton volt, illetve ahol a Duna most folyik. Izsér község volt, azt fölköltöztették, helyén ásták a Dunát. (Galambos István 65 éves, lakatos, Sükösd, 1958. Adattár: 99-69.)

1710-20 között arra lent, ahol most a kápolna van1 2 még susnyás rész volt. A Duna szélén volt a község, ott volt az erdész is. Volt egy Anna nevű lánya. A Hegyre3 egy út vezetett ki. Az anyja elküldte a kislányt, hogy hívja haza az apját ebédelni. Az egyik bokorban szép virágokat látott, mögé ment szedni. Az apa látta, hogy mozog valami, odalőtt, a kislányt találta el, mikor odament, már meghalt. Az egész

1 A kalocsai érseki uradalom.

2 A falu déli szélétől nyugatra a Duna felé.

3 Ahol ma a falu van.

464