Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Kétvízközi homokszemek - Simon András: „Hát nem mese körte ez?” A Kieffer körte Halas gyümölcskultúrájában

esősét, és már az 1906-os halasi gyümölcskiállításon megjelent a Kiefer-körtével, amit ekkor a bizottság — a termény nem túl tetszetős külleme miatt — nem sokra értékelt.5

Lakatos Vince, a közvetlenül Szathmáry Sándomé halála után közreadott újságcikkében — 1942 nyarán — csupán annyit ír, hogy az egykori iskolaigazgató 1890 körül jutott valahonnan három Kieffer-csemetéhez, s mivel az iskolában éppen beiratás volt, a feleség ültette el a fákat a felsőkisteleki határrészben. Erről a három csemetéről oltogattak aztán más körtefákba, így szaporították és nevelték ezrével a Kieffer-fákat, amiből maguknak is lassan 10 holdnyi területet telepítettek be.6 Egy másik munkájában Lakatos Vince a 83 esztendős özvegy visszaemlékezésére hivatkozva írja: „Egyszer Szathmáry Sándor olvasta valami külföldi szaklapból, hogy a világ legbővebben termő körtéje a kiefer. Milliós körtének is hívják hazájában, Amerikában. Elhatározták, hogy abból lesznek milliomosok. Sok utánjárással szerzett a férje három kiefercsemetét. Valami hajóskapitány ismerőse hozta”7 A „Kieffer- legendára” vonatkozóan Lakatos Vince másik adatközlője Darányi Benő, aki az 1890-es években napszámosként dolgozott a Szathmáry-birtokon. Az ő elbeszélése szerint a tanár úr két csemetét hozatott. Az egyiket maga, a másikat Darányi Benő ültette el. Mindketten figyelték az új fácska fejlődését: a Szathmáry által könyvből olvasott ismereteket Darányi a természetben, a gyümölcsösben tapasztaltakkal egészítette ki. így született meg a faiskola, így indult „diadalútjára” a Kieffer. A hat esztendőn át kapásként kenyerét kereső Darányi megtakarított pénzén négy és fél hold homokot vásárolt a Jajgató ban, s ugyanazt csinálta kicsiben, mint egykori gazdája nagyban. Három évtized múlva már 30 hold mintaszerűen gondozott gyümölcsös tulajdonosának mondhatta magát.8

Medveczky Károly, Szathmáry Sándor egykori tanítványa megint másképpen idézi fel a Kieffer halasi megjelenését. A városi mintakert főkertésze Vass Elek, a kertet ellenőrző bizottság elnöke pedig Szathmáry Sándor volt. A fokertész minden évben meghozatta kipróbálásra a világ gyümölcsfa újdonságait. Ezek között volt a Kieffer körte csemetéje is. Minden ősszel az ellenőrző bizottság jelentése döntött az új fajták további sorsáról. A bizottság véleménye az volt, hogy jobb ízű vajkörték is vannak, így „kihányni rendelte a három elejtett kiefer csemetét”. Szathmáry, az elnök, elkérte a fákat és saját birtokán elültette.9

Az 1934-1942 között Szeged és Kiskunhalas központtal kiadott Gyümölcskultúra című szaklap több közleményben is foglalkozik a Kieffer körtével. Származásáról, Halasra kerüléséről Fazekas Bálint, jeles helybéli kertész adott közre egy rövid írást 1936 őszén. Eszerint az Amerikai Egyesült Államokból oltóvesszőként egy ismeretlen nevű hajóskapitány által Angliába jutott a fajta, onnan pedig az 1890-es évek végén egy bizonyos Hajós József nevű pomológushoz, akinél akkortájt szolgált Győré János halasi kertész. O hozott magával egy vesszőt egykori tanítómesterének, Vass Eleknek. „így került a Kiefer körte Halasra” — summázza mondanivalóját a

5 NAGY SZEDER István 1935. 25.

6 LAKATOS Vince 1942. 3.

7 LAKATOS Vince 1988. 38.

8 LAKATOS Vince 1988. 38-39.

9 MEDVECZKY Károly é.n.

418