Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Lukács László: Sokféle bírák. A faluközösség önigazgatásának „népi” tisztségviselői
teli hordóbul is költ 8 itze." „ismét következik az monoszlai Kun Jánosné bora. Ezt vettük 3 forinton, költ 4 krajtzáron. Ez volt 5 akó 1 fertály, költség: söprő volt benne 25 itze, 24-dik martii, hogy az falu földire ganajt hordottam és az mészárszékben levágó gerendát hoztak és megfaragták költ el 3 itze és fél itze, 3-dik aprilli, hogy főbíró urat vártuk ebédre, s nem jöt el akor költ el 9 itze, ismét mikor Henyében voltak fel az prókátorhoz akor költ el 6 itze". Számadást készített a borbíró a falu hegyvámként begyűjtött boráról, a nemesek, az egyház és az árvák boráról is. Gyakran számolt el zenészeknek (hegedeseknek) adott, vagy vadászat alkalmával elfogyasztott bort. Egyik bejegyzésből az előző évi borbíráknak adott borról értesülünk. Számon tartották a református gyülekezet részére adott bort is:,Kurátor uram húsvéti komuniora elvit 21 itzét és ugyan Kurátor Uram mikor az pápai Kolégyium számára pénzt kértek it volt fő Kurátor Uram akkori költséget 10 itzét. Ismét Kurátor uramét mely Ekzámeni vatsorára költ el 39 itzét.”23 A borbíró nem csupán a bor kocsmáltatását, kimérését ellenőrizte, hanem a községi kocsma jó karban tartására is felügyelt. Nemes Somodi István és Sas Pál köveskáli borbírák 1807. évi számadásában olvashatjuk: ,yí kotsma háznál a szelemen alá egy dúcot tettem, a segítőknek atom 1 Itze.”24 A borbírák a kimért bor jövedelmével a törvénybírónak számoltak el. Kővágóörsön (Veszprém m.) 1829. október 13-án: „Bor bírák számot adtak egy 5 1/4 és 6 1/2 akó borrul, ki húzván az Csap pénzt, 11 Itze tölteléket, 1 szál spanyolviaszt 12 xr és fuvart tiszta nyereségeit attak bé 11 Ft 48 kr." Ugyanez év novemberében pedig 2 forint volt a község borból származó tiszta jövedelme. 1830 áprilisában a kővágóörsi borbírák 8 akó bor után 1 forint 7 krajcárt fizettek be a község pénztárába.25 A Káli-medencében a pálinkafőzés és -eladás adminisztrációját a pálinkabíró intézte. Nem csak bevételt hozott, hanem kiadást is követelt ez a tevékenység. 1828- ban így számolt el róla a kővágóörsi törvénybíró: ,Jíogy Marton Moisessel számot vetettünk még Bárány László Törvény Bíróságában Pálinka bírák és Pálinkás bor, hús, gyertyákért 11 Ft 35 xr. Bíróságom alatt a'pálinka bírák és pálinkás húsa, bora és gyertyája Moises zsidótól 8 Ft 14 xr."26 A monoszlói törvénybírói számadáskönyv szerint 1844-ben: „5-dik ápr. hogy a pálinkással és az pálinka bíróval számot vetettünk, akkor hús 10 font 11 Ft 50 xr, bor 12 ittze 1 Ft 12 xr, egy kenyérért 24 xr. 5-dik November, hogy az pálinka bírót és az pálinkást fölesküdtettük, akkor fél kenyeret adtam, pálinka 1 itze 1 meszely 15 xr.”27 A pálinkafőzésből jelentős bevételhez jutott a nemesi „közönség”, ahogy azt Kővágóörs számadásaiban 1832-ben feljegyezték: ,^4 Pálinka bíróék is, nevezetesen Nemes ifjabb Acs Dániel és Agilis Szabó József egy alkalmatossággal számadásokat a közönséget illető pálinkaházból bejött és részint az elöljárósági más szükséges esetekbe elhasznált és kiadott pálinkamennyiségről — előterjesztvén — legelsőben is a kazánjárásból bevett mennyisé23 A köveskáli Református Egyházközség irattára. Borbírák számadása. 24 A köveskáli Református Egyházközség irattára. Borbírák számadása 1807-ből. 25 A kővágóörsi Evangélikus Egyházközség irattára. Kővágó Eörsi Ágostai Vallást tartó Nemes Közönségnek Jegyzőkönyve 1828-dik Esztendőben kezdve. 26 A kövágóörsi Evangélikus Egyházközség irattára. Kővágóörs. Kiadás. 1827-1828. 27 Zala Megyei Levéltár. Monoszlói bíróláda iratai. Törvénybírói számadáskönyv. 1836-1843. 401
