Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Pál-Antal Sándor: Maros szék faluközösségei 1948 előt
hetére tegyék, mivel ezzel elkerülik azt a kellemetlenséget, hogy a téli katonai elszállásolásra (lat. hybemium) kirótt terményben és pénzben fizetendő adó két bíró kezén forduljon meg. Előírják azt is, hogy a bírók és a polgárok ne a szegények soraiból, hanem a közepes módúak közül kerüljenek ki. („Az mostani portiózásra nézve az bírák és polgárok ne a szegények és tehetetlenek, hanem az köznép renden levő és értékes emberek közül valók legyenek.”) A falu nagyságától függően a bírót ténykedésében hét vagy öt esküdtnek kell segíteni. Az esküdteknek a bíróval együtt kellett gondot viselni a falu határára, szőlőire és határgyepűire, a hidakra és az utakra; a köztük forgó pereket a törvényes előírások szerint intézzék; az engedetleneket joguk szerint büntessék stb.29 De azt is előírta a határozat, hogy ha a megválasztott bíró és polgár tisztjét elfogadni nem akarja, arra a vicekirálybíró 12 forint büntetést rójon ki. Az országgyűlés 1751-ben szabályozta újból a falus bíróság viselésének kérdését. A végzést a Főkormányszék által 1751. május 8-án közölték a székekkel, amely előírta: „Hogy azhol tizenkét pixidarius30 találtatik, ott a falus bíróság terhe a primipilusokra ne háromodjék, hanem polgárok a primipilusok közül is adjun- gáltassanak számukhoz illő renddel. Az hol pedig csak tizenegy pixidarius tanáltatnék, ott minden tizenegyedik esztendőben a bíróságot rendre a primipilusok supleálják. Az hol pedig tíz találtatnék, érvén a tizedik esztendőben a nevezett primipilusokra, magok között observálandó rend szerént a primipilusok két esztendeig viseljék a bíróságot. Ezen rend observáltatván ad numeri crescensis vei descrescensis proportionum. Az hol pedig pixidarius oly számmal nem volna, és tizenkét primipilus találtatnék, viseljék a fenn megírt mód szerént azon terhet rendre, ide nem értvén az armalisták és parasztok, vagyis a jobbágyok. Ha pedig ezek száma is oly mértékben fogyatkoznék, tehát oly falukban a megírt mód szerént az armalisták és a jobbágyok is, ha ellenekre nem lészen a nemeseknek a jobbágyok bírósága alá submittálni magokot.”31 A végzés alkalmazása nem mindenütt ment zökkenőmentesen. Több eset ismert, amikor a falu elöljárósága nem tartotta be az előírásokat. Ilyen eset a sóváradi Bíró famíliáé is. 1753-ban a Főkormányszék közbelépésére volt szükség e lófó rendű családnak bíróság viselésétől való mentesítésére. (A Főkormányszék 1753. január 23-i leiratában utasította a széket, hogy a „Bíró nevezetet viselő sóváradi primipilusok[at] ne erőltesse, ha az említett faluban darabont személly tanáltatik.”)’2 A falusi tisztújítás a 18. század elejéig rendszerint karácsonykor vagy két- karácsony (vagyis karácsony és újév) között zajlott le. Az év letelte után az esküdtek a bíróval együtt számot adtak tevékenységükről a falunak a szék egyik tisztségviselője (vicekirálybírója) jelenlétében. Aki nem akarta elvállalni a bírói vagy esküdd tisztséget, büntetést fizetett a falunak.33 Csak a faluban telekkel nem rendelkezők nem voltak kötelezhetők e tisztségek betöltésére. A 18. század elejétől a választás szent Mihály napjára tevődik át. E gyakorlat sem bizonyult véglegesnek. A Főkor29 ROLMMI Maros szék lt. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 8. sz. (1710-1718), 163-164. 30 „Pixidarius” a „gyalog puskás” volt, a „primipilus” a „lófö”. 31 ROLMMI Maros szék lt., Rendeletek N. D. 853/1751. 32 ROLMMI Maros szék lt., Rendeletek N. D. 945/1753. 33 Corp. Stat. 1885.52. 332
