Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Pál-Antal Sándor: Maros szék faluközösségei 1948 előt
mányszék 1756. szeptember 13-án kelt leiratával a falusbíró váltás idejét november 1-re tette, hogy az megegyezzen a november 1-től október 31-ig tartó adóévvel/4 1769. október 2-án ismét módosította azt. Előírta, hogy a bíró-állítás napja október elseje legyen. A megokolás ugyanaz mint az előbbi esetben: az adóévről történő elszámolást ne két bírónak kelljen végezni. A falusbíró a közigazgatási teendőkön kívül a faluszék elnöki tisztét is ellátta. Igazságtevő minőségében, a kihágási esetekben egymaga vagy az esküdtekkel együtt büntetett a falu végzéseinek megfelelően, rendszerint egy forintig. Súlyosabb esetekben, mint amilyen Volt pl. bizonyos erdőtilalmak megszegése, magasabb büntetést csak idézés és bírósági határozat alapján alkalmazhatott, nem pedig a kihágás egyszerű megállapítása folytán. Maros szék 17. századi végzései szerint „nem lévén a büntetésben felyebb való hatalma a falunak egy magyar forintnál [...], végeztetett, hogy a falunak büntetésben egy magyar forintnál felyebb való hatalma ne lehessen (excipiáltatván az olyan régi tilalomban levő erdőknek birsági, melynek ab antiquo három forint birsági voltának)”34 35 A falusbíró és társai eljárása elleni kifogásokat a széki tisztségviselőnek (vicekirálybírónak) kellett előadni, sokáig csak szóban. Ha megállapítást nyert, hogy a falu helytelenül járt el a panaszossal szemben, a falut büntették meg.36 A bírságot kifizetni nem akarókat szigorúan büntették: „ha törvénynek nem adgya, az bírák eleiben híjják azt az embert, engedetlenségen marad az falu végzése szerint, mind lófő 8, darabont és szabad székeli, jobbágy 3 girán marad érette.”37 A falusbíró a közterheket behajtó végrehajtó szerv is. Beszedi a falu adóját, e feladat rendkívül nehézkessé és nemkívánatossá teszi tisztségét. Fizetést nem kap, de részesedik a bírságpénzből és adóengedményben részesül.38 1571-ben Báthori István fejedelem a falus bírókat mentesíti az adófizetés kötelezettsége alól,39 de később adójuk felét nekik is fizetniük kellett.40 Maros szék 1713. évi végzése a bíró fizetségeként adója felének elengedését szabja meg.41 Egy 1774. évi főkormányszéki utasítás „az értelmes falus bíráknak” adóját elengedi, „fizetvén azt nem a bíró maga, hanem a communitás helyette, és ezenkívül semminemű extraordinarium servitiummal nem terhelik, sem executor házához nem száll, s a bírót maga előtt nem kergeti.”42 A 18. század utolsó harmadában, a 19. század első felében azonban már meggyökeresedett szokás az, hogy a bírók jogot formálhatnak valamilyen anyagi előnyhöz, juttatáshoz vagy éppen fizetéshez. A falu-számadásokban, a költségek rovatában gyakran szerepelnek a bírónak kifizetett kisebb-nagyobb összegek. De a legtöbb esetben azonban továbbra is megmarad a régebbi gyakorlat, amely szerint a bíró 34 ROLMMl Maros szék lt. Rendeletek N. D. 1154/1756. 35 Corp. Stat. 1885. 63-64. 36 Corp. Stat. 1885.64. 37 Corp. Stat. 1885.64. 38 SzOklV. 127; VI. 359. 39 SzOkl III. 335. 40 Corp. Stat. 1885. 51. 41 ROLMMl Maros szék lt. Közgyűlési jegyzőkönyvek 8. (1710-1718) sz. 163-64. 42 ROLMMl Maros szék lt. Közigazgatási iratok, 938. sz. 333
