Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Néprajzi csoportok – Történeti tájak - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun tőkeföld és használata

szabályosan kimért 360 bécsi öles dűlőkre tagolták. Ez az osztás maradandóan megszabta Túrkeve határbeli dűlőrendszerét.40

Kisújszálláson a szántóföldet két nyomásban művelték ugar nélkül, az egyik nyomásba őszit, a másikba tavaszi gabonát vetettek. Kisújszálláson a redempciókor a belső földet két helyen, a külsőket három helyen adták ki egy-egy redemptusnak.41 Egy redempciós forintra Turgonyon két helyen 466, Csorbán két helyen 191, Igarióban 23, összesen 680 négyszögölet mértek.42 1753 őszén Kovács György földmérő kimérte a dűlőket. Ezt az osztályt jegyezték be a földkönyvbe.43 1787-ig a mirhófoki gát megépítéséig időnként a határ kétharmad részét víz borította. A szántókat nyílhúzással, a művelhető helyek foltjaiban osztották. A gátépítésig eltelt idő alatt a lezajlott adásvételek megváltoztatták a tulajdoni helyzetet, amit az új osztásnál figyelembe vettek, s hogy a vett földek egymás mellé kerüljenek bizonyos tagosításnak nem nevezett, de azt a célt szolgáló osztási módot alkalmaztak. Az örök adásvétellel időközben megvett földet a vevőnek az új osztás szerinti törzsbirtok mellett adták ki, „elszakasztván az eladónak a többi földitül”.44 1793-ig összesen 10.711 kh 112 négyszögölt osztottak ki egyéni tulajdonba.

A redempcióban való részvétel tehát csak arra jogosította a redemptust, hogy magánbirtoklású földet kapjon. Az, hogy hol kapja meg birtokát és mennyit a redemptusok közösségi döntésén múlott, amint az is milyen arányban adják egyéni tulajdonba vagy hagyják osztatlan közös tulajdonban váltott földjüket.

Kunmadarason 1747-ben „a tanács és a lakosok” együtt határoztak a föld mikénti kiosztásáról. Három személyt: Szabó Györgyöt, Szarka Jánost és Bartha Andrást és „a község közül is öt főt” megeskettek, akik mint megválasztott delegáció elvégezték az osztást.45

A természeti környezet, a vízjárás és a földminőség minden településen befolyásolta földhasználatot. A tanács által kiküldött s a birtokosok közül választott deputációk minden osztás előtt bejárták a szántóföldi művelésre kijelölt területet, hogy minél igazságosabb osztási módra tehessenek javaslatot. A javaslataikat a tanács és a birtokosok ülése elé terjesztették, hiszen csak a közös megegyezés után kerülhetett sor a földmérést végző mérnök megfogadására, aki az osztás térképét is elkészítette.

A földosztások annak ellenére, hogy a közösség választotta a földosztó deputátust, és az osztás módjáról a közakarat döntött, soha nem múltak el konfliktus nélkül. A sérelmek olykor csak évek múltán kerültek nyilvánosságra. A túrkevei tanúvallomások között egy olyan sérelem kivizsgálásával foglalkoztak, ami a három évvel korábbi földosztás során keletkezett. A föld osztó Bírák Uraiméld' az egyik dűlőt nem a többihez hasonlóan „belülről” hanem a másik végén kezdették osztani. A sértett felek, akiknek azon a dűlőn jutott föld, a helyszínen ellentmondtak. A három év múlva kihallgatott tanú szerint az ellentmondást az osztók nem respektálták.

40 SZML Túrkeve tan. jkv. 1765. szept. 26.

41 SZML Kisújszállás, Instanciák 1810-849. 1070.

42 SZABÓ Lajos 1987.62.

SZML Kisújszállás It. Rsz. 278. Turgonyi és csorbái puszták földosztási tabellája 1753.

44 BELLON Tibor - HAGYMÁSI Sándor 1992. 337.

45 SZML Kunmadaras tan. jkv. 1.23. - 1747. nov. 9.

192