Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Néprajzi csoportok – Történeti tájak - Paládi-Kovács Attila: Kistáj, járás, kistérség
szatért ehhez a kérdéskörhöz egyik későbbi munkájában is: (néprajzi) „tájon olyan területegységet értek, amelyet huzamosabb ideig állandó kulturális, társadalmi, gazdasági és ökológiai tulajdonságok jellemeznek és ez által elválik környezetétől.”8 Ez a „néprajzi táj’’-meghatározás szoros kapcsolatot tételez az idővel, a történelemmel, a „történeti táj” fogalmi megközelítésével. Utóbb említett munkájában Kosa László nyomatékkai szól a nagytáj mibenlétéről is. Felfogása szerint az Alföld, a Dunántúl, a Felföld és Erdély tartozik ebbe a kategóriába. Tegyük mindjárt hozzá, hogy a nagytáj fogalmának a földrajztudományban és a néprajzban más értelmezéseivel is találkozhatunk. Az egyik újabb földrajzi kézikönyv a mai országterületen öt nagytájat különít el: 1. Kisalföld, 2. Dunántúl, 3. Budapest és vidéke, 4. Eszak-Magyar- ország, 5. Alföld.9 Etnográfus kollégáink műveiben sincs nyoma a közmegegyzés- nek. Sajátos értelmezését adta a nagytáj fogalmának Andrásfalvy Bertalan: „Akkora terület, melyen belül létrejön a szakosodott falvak egymást kiegészítő, önellátó egysége.”10 * Felfogása szerint a nagytáj általában véve egy-egy nagyobb megyényi terület. Számos kutató a Duna-Tisza közét, régi népnyelvi megnevezéssel élve a Kétvízközét említi e kategóriába sorolva", mások a Tiszántúlt, olykor a Bánságot, sőt a mai Kárpátalját is nagytájnak nevezik. Úgy látszik, hogy ezt a kategóriát rugalmasabban kell kezelnünk, s nem szükséges egynek vennünk a történelem során egykor tartományi múltat megélő országrészekkel (Erdély, Pannónia, a bánságok). A kistáj mibenlétével és tartalmi kifejtésével Fél Edit nevezetes etnikai alcsoport fogalmának bevezetése (1948) óta többen is foglalkoztak. Fél Edit példái a Csallóköz területi, közigazgatási egységeire, a Pozsony megyéhez tartozó Föltájra, a Komárom megye részét képező A hájra és a Győr megyét növelő Csilízközre vonatkoztak. Bakó Ferenc a Tárná felső vízvidékén élő „leleszi falucsoport” példáján elemezte a Palócföld összetartó falucsoportjainak, ún. etnikai alcsoportjainak kérdéskörét. Ilyeneket a dialektológusok, továbbá a hagyományos népviseletek és a házasodási körzetek kutatói már előbb is számosat kimutattak. Mindezek a kutatások azt igazolják, hogy a népi kultúra kistáji tagolódása még a viszonylag homogén térségekben is kitapintható.12 Andrásfalvy Bertalan a kistáj fogalmát az egyes embernek, a táj lakójának a szemszögéből közelítette meg. Meghatározását érdemes szó szerint is felidézni: „A kistáj nagysága egybeesik egy-egy ember tényleges látókörével, bejárt, ismert szülőföldjével, melyhez érzelmileg is élményszerűen kötődik. Ez elnagyoltan egy régi járás területével egyenlő, vagy annál kisebb.”13 Későbbi írásában is ebből a nézőpontból indul ki: „A néprajzi értelemben vett táj vagy kistáj már földrajzilag is jobban megfogható, — elsősorban egy-egy falu, falucsoport, ezen belül néprajzi csoportok szűkebb, belátott, bejárt, közelebbről ismert hazáját jelöli.”14 Régi korok „territoriális embere” — hogy I. M. Greverus (1969) kifejezésével éljünk — a járáshoz, a szolgabírói végrehajtó hatalomhoz igazodott, s számára a 8 KOSA László 1998. 30. 9 ENYEDI György - HORVÁTH Gyula 2002. 22.o. 1. ábra, 23. o. 2. ábra. 10 ANDRÁSFALVY Bertalan 1978. 240. " BÁRTH János 1995. 7. 12 BAKÓ Ferenc 1981.282-283.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1989. 161-162. 13 ANDRÁSFALVY Bertalan 1978. 240. 14 ANDRÁSFALVY Bertalan 1980. 51-52. 130
