Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Bereznai Zsuzsanna: Ünnepi táplálkozási szokások a nemesnádudvari sváboknál
miközben az oltárnál a szentmisét tartja. Ha igen, akkor a tél még egyszer olyan hosszú lesz, mint már volt. Az időjósló mondókák is ezt a megfigyelést erősítik meg. Scheint en Liachtmeaß d Sann, Gyertyaszentelőn napsütés, nach gait’s no Schnee and Ais. jön még jég és hóesés. Március 25, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának hajósi sváb neve Maria Brand, mely nem egyezik a némettel. A Maria Brand azt jelenti, hogy Mária tüze. Maria steckt Brand en Boda, vagyis Mária meleget olt a rögbe. Sokan a mondatot így mondják: Maria Brand em Boga, aminek jelentése talán: Mária tüzének íve, kanyarulata. Szóromlásról van szó, vagy egy régi képzet rejlik mögötte? A hajósiak szerint erre a napra minden egyes íúszál előbújik a földből, akármilyen mélyen van is. Ha nem így lenne, a parasztember durunggal vemé ki belőle. A Mária által ajándékozott meleg meghozza kedves madarainkat is, a gólyát és a fecskét: Maria Brand, Mária tüze, kammid Staarka and Schwelmla ens Land. a gólyák és fecskék visszaköltözése. A hajósiak szerint Sarlós Boldogasszony napján (július 2.) Mária meglátogatja Erzsébetet. Megy vele a szőlő is. Ha napos időben kel útra, majd Nagyboldogasszonykor (sokak szerint Kisboldogasszonykor) esővel érkezik vissza, és elrothad mind a szőlő. (Wenn sie trucka gaht, nach kämmt sie nass zruck.) Az a jó tehát, ha Mária Nagyboldogasszonykor Erzsébettől visszatérőben, napsütéses időt hoz magával, mert akkor bőséges lesz a szőlőtermés. Ez a múltban mindig fontos volt a hajósi embernek, mert szinte egyetlen jelentős bevételi forrását jelentette. A Mária-napokon kívül szólhatunk még Szent György napjáról (Jiargatag), valamint az úrnapi napfényről. Szent György naptól szabad a parasztembernek a déli pihenőt alvással megnyújtania. Persze csak akkor, ha a szőlő levele már megnőtt akkorára, hogy árnyékot tud vetni, és az ember a szemét betakarja a napsütés elől. Ha későn ébred a természet, így mondják: Még nincs árnyékadó levélzet (Schattabláttr), ezért még nem szabad déli pihenőt tartanunk. Innentől kezdve keresik az árnyékadó fát (Schattabum). Ha pihenni leülnek alájuk, mostantól már nem kell tartaniuk a fölfázástól. Ha Úrnapkor (általában Hearrgidstag, de ismert a Fronlaichnamstag is) akkora a hőség, hogy megszárad a virág és a fű a pap lábai alatt, miközben a körmenettel egyik úrnapi sátortól a másikig vonul, akkor bízvást remélheti a parasztember, hogy jó és sok széna kerül télire a jószágnak. Ám jaj, ha esik az eső, mert szőlő nem lesz, s széna sem a jószágnak. A vénasszonyok nyarán (Altwaibrsammr) az Istenanya szálai (Muattrgottisfäda) szál- longanak a levegőben. Azt mondják az égbe szálló ökörnyál láttán, hogy Isten már húzza befelé a napsugarakat. Szépek azok a magyarázatok is, melyek a szombati napokhoz fűződnek. Hajóson mindenki tudja azt a valószínűleg nem megfigyelésen nyugvó tényt, hogy napsütés nélküli szombat nem lehet egész évben háromnál több, merthogy a Szűz Mária, meg a szegényember, meg a koldus mosott ruhájának meg kell száradnia. 114
