Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Bánkiné Molnár Erzsébet: Cigányok a Jászkun Kerületben, az 1768-as conscriptio zingarorum
megyéből, felesége viszont karcagi. Hat gyermekük közül a legidősebb (13) Tisza- szőlősön Heves megyében, a nyolc éves Ároktő faluban Borsod megyében (ma Borsod- Abaúj-Zemplén megye), a kilenc éves Egyeken, a három legkisebb - öt, három és egy éves - Kunhegyesen született. Az apa szintén contribuens kovács. Dávid András Közép- Szolnok Jank helységében, felesége ugyanabban a megyében Ákoson született, de 15 és hét éves gyermekeik Kunhegyesen. Az apa contribuens muzsikus. Dávid István Bereg megye Nanics falujába, felesége Karcagra való, hét gyermekük azonban mind Kunhegyesen született, a legidősebb 15 éves volt. Az apa libertinus contribuens kovács. Az ötödik kunhegyesi cigánycsalád Czikora Mihályé. Ő a Bihar megyei Bajomból (Bihar- nagybajom), felesége a szabolcsi Bökönyből származott, 15 éves leányuk már Kunhegyesen született. Az apa itt is libertinus contribuens kovács. Kunhegyesen tehát - bár a szülők máshonnan származtak - a cigányok kivétel nélkül huzamosabb ideje megtelepedve laktak az összeírás helyén. Kisújszálláson a hatvan személy közül 19 idegenből költözött be, minden idegen a szülők közé tartozott. A gyermekek mind Kisújszálláson születtek, és néhány feleség szintén Kisújszállásra való volt. Madarason hasonló helyzet alakult ki, de itt a négy cigánycsaládban a feleségek helybeliek, a férjek költöztek a feleség lakóhelyére. A gyermekek kivétel nélkül Madarason születtek. Valamennyi családfő dolgozott, közülük három libertinus contribuens kovács, egy libertinus muzsikus volt. A Nagykun Kerület cigánycsaládjai tehát döntő többségükben 5-15, vagy még több éve az összeírás helyén éltek, s a családfők valamennyien dolgoztak, sőt adófizetők voltak. Kivételt Kunszentmárton jelentett, ahol a vándorcigány életmódot folytató Jászapátiból beköltözött Rácz család hat napszámos-földműves férfi tagja élt családjával. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy 1719-ben Kunszentmárton első magyar lakosai szintén Jászapátiból költöztek át a török idők alatt pusztán maradt faluba. A Jász Kerületben összeírt cigányok hét megye 43 helységéből származtak. Itt is külön régiónak tekintettem a Jász Kerületet és a Kun Kerületet. A legtöbben ugyanabból a vándorlási irányból érkeztek, amerről a magyar beköltözők, nevezetesen Heves és Pest megyéből, de igen nagy a migráció a Jász Kerületen belül is. A Hármaskerület kiskunsági települései közül csak Halasról (Kiskunhalas) költözött el egy család Árokszállásra és Dorozsmáról egy Apátiba. A Jászkun Kerületbe legtöbb cigány - a Kiskun Kerületben nem írtak származási helyet - Heves megyéből, Szabolcs megyéből, Pest megyéből és a Jász Kerületből érkezett. Az összeírtak 23,61 %-a származott idegenből, a helybeliek arányához viszonyítva a legtöbb idegenből származó Jászladány, Jászjákóhalma és Jászdózsa helységekben élt. A jászladányi idegen családfők közül ötnek ladányi felesége volt. Ugyancsak öt családfő a Jász Kerületen belül költözött, nevezetesen négyen Jászalsószentgyörgyről költöztek Ladányba. Jászjákóhalma idegen cigányai valójában Jász kerületbeliek voltak, tehát a jászkun szokásjog szerint nem idegenek, hanem „kebelbeliek”. Jászdózsa idegen cigányai részben jászsági, részben környező külső megyebeliek Nógrád, Heves és Pest megyéből származtak. A szó szoros értelmében vándorcigánynak tekinthető család egy sincs közöttük, ilyennek egy jászsági cigánycsaládot sem jelölt meg az összeíró. A foglalkozások elemzése azt mutatja, hogy a legtöbben a hagyományosan cigány foglalkozásnak számító kovács és muzsikus mesterséget folytatták. Jászberényben megkülönböztetnek kilenc hegedűst, egy cimbalmost és nyolc hegedűkészítőt. A Jászkun 53
