Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Farkas Gáborné: Dusnok népének táncélete
FARKAS GÁBORNÉ DUSNOK NÉPÉNEK TÁNCÉLETE NÉHÁNY SZÓ DUSNOKRÓL Dusnok a Kalocsai Sárköz1 egyik Vajas menti faluja. Félúton fekszik Baja és Kalocsa között, a Duna közelében. Szomszédai: a rác Bátya; a kontinuus magyar népességű, katolikus Fájsz; a XVIII. század elején újranépesedett katolikus magyar Sükösd; a kontinuus magyar népességű református Érsekcsanád; a katolikus szlovák Miske; a katolikus német Nemesnádudvar és Hajós. Viszonylag közel fekszenek Dusnokhoz a népi díszítő- művészetükről és néptáncaikról elhíresedett kalocsai szállások: Szakmár, Homokmégy, Öregcsertő és Drágszél. Dusnok lakosságának törzsökös része a XX. század első felében rácnak nevezte magát, és a horvát nyelv egyik változatát beszélte. Nyelvi és kulturális értelemben a bácskai bunyevácokhoz, sokacokhoz álltak közel. A dusnoki katolikus rácok, újabb tudományos nyelvhasználattal: ráchorvátok,1 2 a XVII. század végén és a XVIII. század elején kerültek Dusnok területére. Valószínűleg magukba olvasztották a táj középkori magyarságának ugyancsak Dusnokon letelepedett néhány családját. Dusnok népe a jobbágyfelszabadítás előtt hosszú ideig a kalocsai érsekség, majd néhány évig a kalocsai főkáptalan jobbágya volt.3 Martin György a magyar nyelvterület tánckultúráját három nagy egységre tagolta: 1. a nyugati vagy dunai, 2. középső vagy tiszai, 3. a keleti vagy erdélyi táncdialektus területére.4 Mivel Dusnok a Kalocsai Sárközben, a Duna mentén fekszik, tánckultúráját tekintve az ún. nyugati vagy dunai táncdialektus területéhez tartozik. TÁNCALKALMAK, A TÁNCBÉLI MAGATARTÁS A táncalkalom szervezése Advent és nagyböjt kivételével az esztendő minden időszakában szerveződtek Dusnokon az ifjúság táncalkalmai. A tavaszi munkák, a nyári aratás és az őszi nagy betakarítás ideje alatt ritkábban rendeztek táncot. A mulatozásra ilyenkor a lakodalmak és más családi ünnepek adtak alkalmat. A lakodalmakat is igyekeztek paprikaszedés után tartani. A vasárnapi táncok nagy része a XX. század közepén is a hagyományos keretek között jött létre, főként a fiatalság hangadóinak irányításával. 1 A Kalocsai Sárköz fogalmáról: BÁRTH János 1998. 2 SAROSÁCZ György 1973. 370. 3 Dusnok történeti és néprajzi irodalmából: D. SZABÓ Kálmán 1992, BÁRTH János 1999, BÁRTH Dániel 1999, BEREZNAI Zsuzsanna 1999. KR1STON VÍZI József 1992, 1999, FEHÉR Zoltán 1999, 2000, KISS Mária 1978, MÉSZÁROS Ágnes 1999, VÉLIN István 1979. 4 MARTIN György 1990. 393., FELFÖLDI László - PESOVÁR Ernő 1997. 213
