Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Pénovátz Antal: A pacséri karácsonyokról
című munkája szerint pacséri születésű pesti hivatalszolga volt, és akit 1854-ben az új vallásos eszmék terjesztése miatt szülőfalujába toloncoltak, ahol aztán meg is alapította az addig még ismeretlen nazarénus vallási szektát.4 A nazarénusokon kívül volt, illetve van itt gyülekezete a baptistáknak, a pünkösdistáknak, a szombatistáknak, a jehovisták- nak és még ki tudja, hogy ki mindenki másnak... De akárhány felekezet létezik is a faluban, az egyházi ünnepek csupán csak két naptár szerint alakulnak: a keleti szertartást követő görögkeleti pravoszláv vagy ortodox vallásúaké, vagyis a szerbeké a Julián-naptár (a továbbiakban: régi); a nyugati szertartást követő többieké, vagyis a magyaroké és a bunyevácoké, azaz a többi keresztyén/ keresztény vallásáé pedig a Gergely-naptár (a továbbiakban: új) szerint. Ennek következménye, hogy a napévhez igazodó állandó egyházi ünnepek (így a karácsony és a karácsonytól függők) a pravoszlávoknál vagyis a szerbeknél ma már 13 napot késnek az új, a Gergely-naptárhoz viszonyítva, a holdévet követő változó ünnepek (a húsvét és a húsvéttól függők) pedig a két naptár közötti időeltolódás miatt a két időpontban bekövetkező tavaszi napéjegyenlőség és az azt követő első holdtölte függvényében a ritka egybeesésektől eltekintve a legtöbbször egymástól egy vagy több héttel is eltolódnak. Következménye ennek a naptári kettősségnek, hogy Pacséron kétszer van karácsony: december 25-én a magyaroknak és január 7-én (a régi naptár szerint ugyancsak december 25-én) a szerbeknek. December 25-én van karácsonya a számbeli kisebbségben levő katolikus vallású bunyevácoknak is.) így hát a címben megjelenő többes szám nem a nagy- és a kiskarácsony (Bozic és Mali Bozic) egy-egy vallásfelekezeten belül is meglevő két ünnepére vonatkozik, hanem a két időszámítást követő két nagy vallási közösség, a keleti és a nyugati kereszténység egyik fő ünnepének, a karácsonynak a kétszeri bekövetkeztére. Persze ezzel a nem éppen könnyen követhető okfejtéssel az egyszerű nép vajmi keveset törődik. Ő a maga módján próbálja magyarázni a fennálló különbséget, a két időpontban bekövetkező ünnepet, azaz a karácsonyt. A katolikus magyarok így: A magyarok meg a szerbek elmentek időt fogni. A magyarok csizmában mentek, a szerbek bocskorban. Mikor fele útjára értek, sáron kelletett keresztülmenni. A szerbek bocskorban akartak átmenni, de a bocskor elmerült, és visszamentek lábbelit cserélni. Közben a magyarok odaértek, és ezért van hamarabb tizenhárom nappal a magyar karácsony.5 Egy másik magyarázat szerint: A magyarokhoz a kis Jézuska csizmában igyekezett karácsonyra, és december 25-ére gond nélkül meg is érkezett, de a szerbekhez meg bocskorban kelt útra, és az útját álló nagy sárban elakadt, és csak január 6-án, miután a háromkirályok kihúzták, érkezett meg, hát ezért van a szerbeknél tizenhárom nappal később a karácsony.6 A pravoszláv szerbek pedig így: Egy szerb meg egy magyar elment Jézust köszönteni. Mikor mentek, akkor egy folyón kellett átmenniük. A magyar ment bátran, hisz ő csizmában volt, de a szerbnek le kellett vetnie a bocskorát. Ezért aztán a magyar hamarabb odaért, mint a szerb, és hamarabb köszöntheti a karácsonyt.7 4 Iványi István Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára V. kötet 79. Szabadka, 1907. 5 Varga Istvánná Fodor Ilona katolikus vallású pacséri lakos közlése, született: Pacséron, 1912. 6 Csipák Mátyásné Berkes Ilona katolikus vallású pacséri lakos közlése, született: Pacséron, 1923. (A továbbiakban: Csipakné) 7 Sesevié Sofka görögkeleti vallású pacséri lakos közlése, született Pacséron, 1907. 160
