Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN
Mózes fiát, Ferencet "a havason lakása miatt", az ugyancsak szegény, hegyi megkülönböztető nevet is viselő István József fiát a "távolság" miatt, a szintén hegyi megkülönböztető névvel is megjelölt szegény Lőrincz János fiát, mivel "a községbe lakása nincs", Tófalvi Mihályné fiát hasonlóképpen "a hegyen lakás miatt" mentették föl. 306 A tanyán lakó korondiak száma a XIX-XX. század fordulója táján fokozatosan növekedett. 1910-re elérte a 808 főt. 307 Míg Oroszhegy, illetve Varság történetében az 1880-as évek elején már fontos szerepet töltöttek be a havasi iskolák, Korond római katolikus egyházi irataiban 1900 táján sikerült először "hegyi" iskola nyomára bukkannom. 1900. dec. 7-én Udvarhely vármegye főispánja levelet írt a korondi elöljáróságnak a "Pálpataki községi iskola" ügyében. Valószínűleg ekkor akartak megnyitni Korond pálpatakai tanyavilágában egy kezdetleges iskolát. A korondiak bizonyára pénzt igyekeztek szerezni az üres terem berendezéséhez. A főispán utasította a korondiakat: Szállítsák ki a belterületi iskolában fölöslegessé váló padokat Pálpatakára, mivel azok "a havasi tanyákon lévők számára" is készültek. Ha bizonyos számú gyerek a havasi iskolába fog járni, a padok egy része a pálpatakai iskolát illeti. 308 Tíz évvel később, 1910-ben több korondi testület is foglalkozott a pálpatakai és a fenyőkúti új "hegyi" iskolák felépítésének kérdéskörével. 309 Fentebb, a XVI-XVII. századi és a XIX-XX. századi adatok összekötő szálait bogozva már szó esett a zetelakiak 1771-ben emlegetett kükül lőmezei írtáskaszálóiról. Hasonló irtáskaszálók sokasága szerepel a XIX. század első felében keletkezett zetelaki vonatkozású iratokban. 1817-ben pl. a "Gyöngyös bértze nevű helyben egy darabotska Falu Zetelaka erdeiből felfogott Irtovány" cserélt gazdát. 310 1822-ben nagy per támadt Zetelaka és Bögöz között a Tizenhét falu havasának határai miatt. 1832. szept. 18-án nagy létszámú határvizsgáló csoport ment fel a Hargita havasaiba, a Nagy Súgó patak és az Ivó patak "összeszakadása" tájékára. Érdemi munkát azonban nem végezhettek még másnap sem, mert Ítéletidő tombolt. A széki urak, valamint a két perben álló falu társadalmát reprezentáló férfiak a zetelakiak havasi szállásépületeiben húzták meg magukat. A perből nyilvánvaló, hogy a távoli havasi területeten sok zetelaki gazdának volt irtáskaszálója, rajta közelebbről meg nem nevezett épülettel, föltehetőleg csűrrel. Érdemes idéznünk a perszöveg néhány megfogalmazását: ...A bizottság..."meg telepedik...a Sugó (övinek neveztető hellyen, Középső Kalapáts József Epületébe, melynek szomszédjai Péter Antal és Ferentz zetelaki, Kalapáts Gergely". - "azolta itt térhessen a' Havason sanyarognak a' Szüntelen való esőzés miatt." - "a' Bögözi Communitásnak nem lévén itt sem birtoka, sem épülettye a' már bé állott rossz időben a' Méltóságos és Tekintetes Biztosságnak szállást sem adhatott, hanem a Biztosság kérésére a ' zetelaki közönség fogadta be' a' Biztosságot a' Közönség tagjainak itten Sugó tövén lévő épülettyeiben, az időmostohaságát tekintetben vévén a' Bögözi Közönséget is... ". 311 306 KOPI. Plébániai iratok. IV. köteg. 1881-1883. 220. 307 NÉPSZ. 1912.629. 308 KOPI. Plébániai iratok.VI. köteg. 1901-1916. 279. 3lw KOPI. Plébániai iratok. VI. köteg. 1901-1916. 310. 310 ZEPI. Acta Parochialia. 1735-1840. 18. 311 ZEPI. Acta Parochialia. 1735-1840. 32.
