Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

6. A SZÓRT TELEPHELYEK NÉPRAJZI ARCULATA

Varságiak varsági szálláshasználata - magányos szénacsűrök A XX. század végén több olyan varsági gazdaság létezik, amelynek két bennvalója van. Az egyik a család tényleges lakóhelye, a másik pedig hobby-tanya vagy ideiglenesen használt távoli gazdasági telephely. Efféle helyzet akkor és úgy jött létre, ha valamelyik varsági család elnéptelenedett tanyát vásárolt vagy örökölt. Tanulmányomnak ebben a részében nem az ilyen tanyahasználattal, nem a gazdatanyákból létrehozott hobby-házakkal és nem a másodlagosan tartozék jellegű tanyákkal foglalkozom. Ellenben röviden bemutatom azokat a telepeket és épületeket, amelyeket hajdan a varsági tanyalakók Varság területén időszakos szállás gyanánt használtak. Valamiféle átmenetnek tekinthető a másodlagosan tartozékká vált hajdani gazdatanya és a szállás szerepű szénatároló között az a hatalmas tisztási magányos csűr, amely egy kerített kaszáló közepén áll és Bálint (Bábi) Áron varsági gazda tulajdonában van. Valamikor ház is állt a csűr mellett és a telephely Szőcs István bennvalója volt. Amikor Bálint Áron megvásárolta, lebontotta a házat, a csűrt viszont megtartotta, és hosszú évek óta szénatároló szállásként használja. Nincs távol a házától, így nem kell messziről fuvarozni a szénát. Az otthoni csürjében úgysem férne el az összes megtermett szénája, ezért a magányos csűrbe kerül a Szőcs-féie kaszálón gyűjtött széna. Akkor visz haza belőle egy-egy szánkóval, szekérrel, amikor otthon szükség van rá. Ugyanez a gondolat, ugyanez a gazdálkodási elv élteti a magányos kis széna­csűröket A házak udvarán álló impozáns, hatalmas csűrökkel ellentétben a magá­nyos szénacsűrök egyhelységes, kis épületek. Egyetlen funkciójuk, hogy esőtől, hótól óvják a körülöttük gyűjtött és bennük felhalmozott szénát a hazaszállításig. Mivel Varság határának magánbirtoklású részét tanyák hálózzák be, amelyek nemcsak lakóhelyek, hanem gazdasági telephelyek is, varsági földön viszonylag kevés magányos szénacsűr épült. A kezdetleges épületfajtából néhány látható Sólyomkő délkeleti oldalán, a Boros pataka tájékán. Egy jellegzetes szénacsűr áll a Központ közelében, a Laposmagyaró területén. 454 A szénacsűrnek nevezett bódészerű, kevés műgonddal épített, deszkafalú, zsindelytetős, magányos szénatároló épületek olyan kaszálókon jutottak szerephez, amelyeknek területe nem érintkezett a tulajdonosuk varsági háza körül fekvő földekkel. Amikor a varsági gazda a szénacsűr körül elterülő kaszálón dolgozott, esténként hazajárt a házába. A szénát is hazahordta az otthoni csűrbe, amikor szüksége volt rá. Legtöbbször télen, szánkóval szállította az illatos takarmányt. Mindebből az következik, hogy a szénacsűr mellett általában nem állt más épület. Gazdája ritkán látogatta. Gondosan bezárt magányos takarmánytároló építményként dacolt a havasi szélviharokkal. Családi osztozkodások, öröklések, földcserék, földvásárlások során előfordult, hogy varsági állandó lakos olyan földhöz jutott Varság területén, amelyen régi oroszhegyi szállásépületek álltak. Ha a megszerzett föld közel esett a tanyájához, nem volt szüksége az oroszhegyi csűrre és házacskára. Ezért azokat lebontotta vagy elszállítás céljából eladta. Ha viszont a megszerzett föld távol esett a tanyájától, Hasonló épületekben bővelkednek a szomszédos Hargita legkülönbözőbb területei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom