Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
6. A SZÓRT TELEPHELYEK NÉPRAJZI ARCULATA
érdemes volt megtartania a régi szállásépületeket! Ilyen esetben a varsági gazda ugyanúgy ideiglenes szállás gyanánt használta távoli birtoka szállásának épületegyüttesét, mint korábban az oroszhegyi tulajdonos. Pál László hajdani varsági gazda, aki a Tisztáson lakott, a XX. század középső évtizedeiben, felesége, Kovács Juliska öröksége és birtokcseréje révén birtokolt egy 11 holdas kaszálót Diafalvi Bagzosban. A Tisztáshoz távol eső birtokon állt egy csűr és egy oroszhegyi kicsi ház. Az épületeket Pál László megtartotta, sőt meg is újította. Gondozta és használta őket 1990-ig, eladásukig, Pál László fogadott fia és örököse, Pál Kovács Dénes is. A viszonylag nagy területű bagzosi kaszáló fütermésének lekaszálása és csűrbe gyűjtése 4-5 napszámos kaszás közreműködésével legalább két hetet vett igénybe. A szénacsinálás idején a gazda családja a tisztási házból kiköltözött a bagzosi szállásra. A gazdasszony a szállási házban főzött és ott is aludt. A gazda a kaszás férfiakkal a csűrben húzta meg magát éjszakára. A gazda együtt kaszált a napszámosokkal. Az asszony frustukxó\, délebédről, uz.sonnyáxó\ gondoskodott, és töltögette a jutalom pálinkát a fáradt kaszásoknak. A gazda gyerekei, akik szintén a szállási házban töltötték az éjszakát, vizet hordtak a kaszásoknak és a szénagyüjtőknek. 455 A szénacsináló család kihajtott az átmenetileg megnépesített szállásra egy-két tehenet is, hogy legyen tej és tejtermék a szénakaszálással és szénagyűjtéssel foglalatoskodóknak. Amikor a 11 holdas kaszáló összes termése a szállási csűrben volt, a gazda családja hazaköltözött tisztási házába. A szállásépületek magukra maradtak. A bagzosi csűrben felhalmozott szénát a szükségleteknek megfelelően, télen szekérrel, szánkóval hordták haza a tisztási ház csűrjenek oJorjába, hogy feletessék a telelő állatokkal. Varsági gazda szállása Küküllő-tetön A Nagyküküllő jobboldalán, Varság község határain kívül, a Küküllő nevű varsági tanyasürüsödéssel átellenben, Ülke és Szenttamás helységek Nagyküküllőig nyúló hajdani havasainak határa tájékán, kb. 850 méter magasságban, hatalmas erdőségek között terül el a Küküllö-tető néven emlegetett fennsík. 456 Áthalad rajta a Küküllőből induló és a Küküllö-hágón felkapaszkodó, Oroszhegy felé vezető régi út. A Küküllő-tető területe nagyrészt irtott kaszáló, kisebb részt szántó. Az 1940-es években két telephely létezett a magas fekvésű tisztáson: a Horváth család állandóan lakott tanyája és egy varsági öreg gazda: Kovács Gyurka Péter időszakosan használt szállása. A varsági Kovács Gyurka Péter Küküllöben lakott. A Küküllő-tetőn lévő birtokán egy nagy csűr és egy kis faház állt. Szarvasmarháit jobbára Küküllő-tetön tartotta. Állandó alkalmazottakat, leginkább varsági fiatal legényt fogadott melléjük. 1944-től 1947-ig, 13 éves korától 16 éves koráig, az 193l-es születésű küküllői Természetesen Pál Kovács Dénes gyerekeiröl van szó, mivel Pál Lászlónak és Kovács Juliskának nem volt gyermeke. Vö.: a III. katonai fölvétel (1882) Küküllő-tető helynevével. (HIT. III. kat. fölv. 5475/1.), valamint a 1943-ban felvett és 1944-ben kiadott katonai térkép Horváth-tanya helynevével (HIT. 1944. évi kat. térkép. 5475/Ny.).
