Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
kérdőívére válaszolva, a Diafalván akkor még látható templomrom és plébániarom megemlítése során úgy fogalmazott, hogy Diafalva "régenten Anya megyéje volt Oroszhegynek". Ez a kijelentés nyilvánvalóan túlzás és téves, hiszen diafalvi "megyének" vagyis egyházközségnek híre sincs a forrásokban. A helység "megyéjét", egyházát oroszhegyinek emlegették akkor, azokban az évszázadokban is, amikor az istentiszteleteket Diafalván tartották. 1806-ban Oroszhegy "megyéje", vagyis egyházközsége elcserélt egy hasznavehetetlen diafalvi telket, amely hajdani templomhelyként a birtokában volt, egy értékesebbnek ítélt földdarabért. Bár fogalmazási precizitást nem kérhetünk számon egy XIX. század eleji oroszhegyi írástudótól, mégis figyelemre méltó az 1806. jún. 25-én kötött megállapodás szövege: „...lévén az Oroszhegyi Megyének Diafalvában egy kis ben való helyje, öröksége, az melynek hasznát nem lehetett venni, az melynek vicinussa egyfelől az közönséges út, más felől az Barabás Atyafiak ben való lak helyek, ezen vicinált helyen régentén Templom volt, s most haszonx'ehetetlen hely, ezt által adá a Nemes Megye Major Jánosnak s Fiainak...más haszon vehető helyért"? x Tehát a szövegező nem úgy fogalmazott, hogy a mi templomunk, a mi "megyénk" szentegyháza állt a szóban forgó helyen, hanem valamiféle hűvös semlegességgel azt vetette papírra: ezen a helyen régentén Templom volt. Igaz 136 év telt el a templomocska lebontása óta, de ez a hűvösen közömbös fogalmazás akkor is szembeötlő. Nem feladatom, hogy a diafalvi templom hajdani létezésének tényéből következő kérdéseket megválaszoljam. Érdemes azonban a felmerülő kérdéseket csokorba szedni: Valóban az első oroszhegyi templom volt-e az a rossz állagú kis templom, amely a XVII. században Diafalván állt, és amelyet 1670-ben lebontottak? Azonos volt-e ez a templom azzal az oroszhegyi templommal, amelynek papja az 1330-as évek pápai tizedjegyzékeiben oroszhegyi papként szerepelt? Mi indokolta, hogy a környék legnagyobb falujának, Oroszhegynek, amely 1567-ben a táj városait is megelőző portaszámmal szerepelt, a XVI-XVII. században egy kicsi, roggyant temploma volt, az is egy elkülönülő házcsoport, Diafalva területén? Lehetséges-e, hogy a XIV. századi pápai tizedjegyzékekben egy nagyobb, rangosabb oroszhegyi templom papjáról volt szó? A diafalvi kultikus épület nem kápolna volt-e valaha, amit az oroszhegyi templom ismeretlen okok miatt bekövetkezett pusztulása miatt kényszerűségből használtak templomnak a XVII. századi oroszhegyiek? Nem állt-e kapcsolatban ez a diafalvi templomhasználat a reformáció viharaival? 1670-ben valóban templom-áttelepítésről volt szó? Nem visszatelepítésről? Ezek a kérdések túlmutatnak az oroszhegyi templom építészettörténetén. Oroszhegy homályba vesző középkori történetének sarkalatos kérdései. Megnyugtató megválaszolásukhoz még rengeteg munka vár a táj történetének kutatóira. Diafalvát az erdélyi római katolikus egyházigazgatás a XIX. században Oroszhegy filiájának tekintette. Az 1834. évi erdélyi Schematismus kimutatása szerint Oroszhegy egyházközségét 1357 fő alkotta. Ebből a lélekszámból 1084 fő "in matre", 273 fő pedig "in Filiali Diofalva" lakott. Az 1903. évi erdélyi Schematismusban már nem jelezték Diafalvát Oroszhegy filiájának. 72 OPI. Kontraktusok. 1806. SCHEMATISMUS 1834. 138. - SCHEMATISMUS 1903. 208-209.
