Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY

Oroszhegy diafalvi negyedében 1865-ben 84 ház állt. A Diafalván lakó gazdák külön "czimboraságot" alkottak. Ez tükröződik az 1856. évi pásztorfogadási és csőszfogadási szerződésekben. 1856-ban, amikor Oroszhegy elöljárói rendelkeztek az esztenák kiállításáról, úgy határoztak, hogy "Oroszhegy részére menjen ki hat major, és Diafalva részére egy".

14 Az 1857-től 1870-ig használt és szerencsésen fennmaradt oroszhegyi születési anyakönyvben a diafalvi negyed újszülötteinek születési- illetve lakóhelyeként az „Oroszhegy-Diafalva" kettős helységnevet jegyezték föl.

75 A diafalvi gyerekek oktatására 1885-ben Diafalván iskola és tanítói lak épült.

76 "Urusos kút", határbeli kápolna és a Szent László hagyomány 1868-ban Orbán Balázs az Udvarhelyszéki Oroszhegy falu és Tartód vára között elterülő „oroszhegyi fennsík" hatalmas erdőségeinek néhány helynevét bemutatva és az ún. „ördögútját" nyomozva megemlékezett a Kápolna mező nevü területről és az ott csordogáló gyógyító erejű vízről: „Tovább Kápolna-mező nevű helyen egy kápolna rommaradványai látszanak, a kápolna mellett egy gyógyforrás fakad fel, melyhez most is Úr szeredáján feljár a nép, s felviszi beteg gyermekeit füröszteni, mert e forrásnak nagy gyógyhatást tulajdonítanak, mely a hagyomány szerint onnan ered, mivel Szent László király itt szokott volt fürdeni. A forrás közelében egy bemélyülést Sátorhelynek neveznek: itt állott volna a szent király sátra. Itt áldozó csütörtökön a Karry Miklós által 1723-ban épített kápolnában nagy búcsúk tartattak. E búcsúk oly népesek és látogatottak voltak, mint a Szent-Anna tói búcsúk; az egész szék katholikus népessége felsereglett oda, de mivel sok verekedés és botrányos dolgok történtek, Battyáni püspök betiltotta, s a kápolnát lerontatta."

77 Orbán Balázs szép tudósításával majdnem egyidőben, 1865-ben keletkezett az oroszhegyi jegyző Pesty Frigyes helynévgyűjteménye számára készített leírása a hajdani kápolna helyéről és a közelében lévő „urusos", azaz gyógyító kútról: ,J\fagyaróköze mely nagy kiterjedésű gyér Magyaros, Személyes birtok, melybe foglaltatik Kápolna nevezetű hely a hol hajdan számos bucsujárok jelentek meg, az építtetése a kápolna romjainak nem tudatik, hanem azt tudjuk még most élő szavainkkal bizonyítani, hogy csak is 60 éve hogy a födele fönn állott; s a bucsu Áldozó Csütörtökön tartatott, s a mint még máig is ünnepelve feljár egy fennálló kereszt mellé a nép, a falvától egy 5 fertály óráig van távol. Ugyan e kápolna romjaitól észak felé mint egy 20 ü-ölnyileg van egy Szent László Sátora Kosara nevezetű várhely és ebben a várhelyben a nép Legendája szerént Kőpénz, állíttolag a Tatár járáskor Szent Lászlót megvesztegetni akaró Tatár vezér a magyar tábor közé pénzt hintet hogy azon a magyar hadsereg késsék - s azon pénz a Szent László imádságára s a Mindenható ereje által kővé változott - Itt vagyon még e kápolna romjaitol a Déli részre s mint egy 16 ü-ölnyileg az úgynevezett Urusoskút a melybe 73 PFH. 83. 74 CSÁL.OKJ. 73-75. f. 75 OPF Anyakönyvek. Kereszteltek. 1857-1870. 76 OPI. Az oroszhegyi r. k. egyház jegyzökönyve (1869-1902.) 24. p. 77 ORBÁN Balázs 1868-1873.1. 104.